Ferenc Pápa Budapesten | Energetikai Szakkollégium

Az új jubileumi 50 forint, verdefényes minőségben, "Első napi veret" sorszámozott díszcsomagolásban kapható. Az érme hátlapját a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus logója díszíti, az exkluzív díszcsomagoláson Ferenc pápa, a háttérben pedig a Hősök tere került ábrázolásra. A 2000 forint színesfém és 10000 forint névértékű ezüstpénz előlapján a világesemény szimbóluma, a Missziós keresztábrázolás látható, melynek középpontjában a kongresszus logója, az érme alján köriratban pedig a névérték kapott helyet. Az érmék hátlapjára az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készült monstrancia (szentségmutató) ábrázolása került, háttérben pedig a Hősök tere szoborcsoportja rajzolódik ki. Ferenc pápa záró miséje a Hősök terén Az egyhetes rendezvény programkínálatában szabadtéri szentmisék, koncertek, előadások, kiállítások, tanúságtételek, városnézés, családi programok követik egymást. A Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus nagy érdeme, hogy 25 év után ismét hazánkba látogat a katolikus egyházfő és szeptember 12-én a Hősök terén, a kongresszus záró miséjét Ferenc pápa celebrálja.

• Ferenc pápa budapesten 10
• Ferenc pápa budapesten utca
• Ferenc pápa budapesti programja

Ferenc Pápa Budapesten 10

Így a világ legnagyobb vallási médiahálózatának honlapján – az Eternal Word Television Networkon (EWTN) – élő adásban követhetjük Ferenc pápa szavait. Az EWTN nemzetközi katolikus hálózat mellett szintén élő közvetítést biztosít majd az érdeklődők számára a Catholic News Agency (CNA) Facebook-oldalán. Együtt mondhatjuk el a Szentatyával a felajánló imát a Vatican News különböző hírcsatornáin is: rádión, weboldalukon, YouTube- és Facebook-oldalukon is – angol nyelvű feliratozással. Érdemes megjegyezni, hogy a vatikáni média március 23-i beszámolója szerint az maga ima 18:30-kor hangzik majd el. Budapesten Erdő Péter bíboros, prímás a Szent István-bazilikában csatlakozik Ferenc pápa felhívásához Gyümölcsöltő Boldogasszony ünnepén. Az esztergom-budapesti érsek 19 órakor a Szent Jobb előtt – emlékezve Szent István királyra, aki elsőként ajánlotta fel országát a Szűzanyának – helyezi oltalmába Oroszországot és Ukrajnát. Forrás: CNA, Vatican News, Magyar Kurír, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Miért ajánlja fel a pápa Oroszországot és Ukrajnát Máriának?

Ferenc Pápa Budapesten Utca

Ferenc pápa március 25-én a Szent Péter-bazilikában felajánlja Oroszországot és Ukrajnát Mária Szeplőtelen Szívének. A felajánlás egy ima formáját ölti, amit az egyházfő mond el a 17 órakor kezdődő bűnbánati szertartáson. Ukrajna katolikus püspökei márciusban azzal a kéréssel fordultak a Szentatyához, hogy ajánlja fel Ukrajnát és Oroszországot Szűz Mária Szeplőtelen Szívének. Ferenc pápa – a kérést meghallgatva – Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, a 17 órakor kezdődő bűnbánati szertartás alatt imádkozik a háborúban álló országokért. A Vatikán két nappal azelőtt tette közzé a katolikus egyházfő levelét – és egyben felhívását –, hogy március 25-én, pénteken imádkozna a Szent Péter-bazilikában a világ püspökeivel együtt. A pápa arra kéri a világegyház püspökeit, hogy papjaikkal és híveikkel együtt csatlakozzanak. A katolikus egyházfő felajánló imáját 29 nyelven tették közzé a Vatikán hivatalos oldalán március 23-án. Imádkozzunk élőben Ferenc pápával A holnap 17 órakor kezdődő szertartást több katolikus portál élőben közvetíti az interneten.

Ferenc Pápa Budapesti Programja

Sajtóregisztráció: registration-iec2020. hu/press Ferenc pápa programja FERENC PÁPA APOSTOLI ÚTJA BUDAPESTRE AZ 52. NEMZETKÖZI EUCHARISZTIKUS KONGRESSZUS ZÁRÓMISÉJÉRE ÉS SZLOVÁKIÁBA 2021. Szeptember 12-15. eptember 12.

1948 – Tildy Zoltán után Szakasits Árpád lesz a Magyar Köztársasági elnöke. 1961 – Felállításra kerül az 5. összfegyvernemi hadsereg-parancsnokság, a 11. harckocsi-, a 15. gépkocsizó lövész-, valamint az 1. honi légvédelmi hadosztály, a Repülő-műszaki Tiszti Iskola, illetve a HM Anyagi-Technikai Főcsoportfőnökség. 1990 – Göncz Árpádot az országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választja. 2004 – A Cape Canaveral űrközpontból útjára indul a MESSENGER nevű amerikai űrszonda, amelynek feladata a Merkúr holdjaként méréseket végezni a bolygóról. Sportesemények [ szerkesztés] Formula–1 Születések [ szerkesztés] 1791 – Maderspach Károly magyar kohómérnök († 1849) 1817 – Habsburg–Tescheni Albert főherceg, Teschen hercege, császári tábornagy, főhadparancsnok († 1895) 1817 – Jubál Károly, az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja († 1853) 1841 – Róth Márton iglói főgimnáziumi tanár, a Magas-Tátra korabeli turistamozgalmának kiemelkedő alakja.

Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg.

1517 végére tételei nyomtatásban is megjelentek Lipcsében, Nürnbergben és Báselben egyaránt. Egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek vele, de a római kúria a tételeket teljes mértékben elutasította. Legnagyobb kritikát magától Tetzeltõl kapta, aki már halállal is fenyegette és azt követelte, Luthert is égessék meg, mint Huszt Jánost. A püspökök reakciója lassú volt és óvatos. Elõször a pápát értesítették a "lázadásról", majd Luther feletteseit kérték meg, hogy csillapítsák le õt. A Luther által ismertetett hibák at néhány püspök a reformáció elején még elismerte. Események 1519-ig Luther kénytelen az egyre nôvekvô nyomás miatt a tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni. 1518-ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni. A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A pápai kúria keményen reagált és 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával. 1519-ben még nem tesznek semmit Luther ellen, ugyanis a császár, I. Miksa meghal és az ország a császárválasztással van elfoglalva.

"Az igazság kiderítése igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen. " (Részlet a Luther által írt dokumentumból) 1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. A vitaindító írásnak szánt dokumentum, melyet Luther állítólag a wittenbergi vártemplom kapujára is felszegezett, utóbb korszakhatárnak bizonyult a kereszténység történetében, mivel a szerzetes és a katolikus klérus között kiéleződő konfliktus hamarosan a reformációval bekövetkező egyházszakadáshoz vezetett. A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint – nem hivatalosan – Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak.

Mi lehetett ennek az oka? Elsősorban az, hogy a törvényen kívülinek nyilvánított egykori szerzetes hitelveivel – főként az apostoli szegénység és egyszerűség hirdetésével, valamint a nemzeti nyelvvel – rövid időn belül népes tábort gyűjtött maga mögé, ám az sem volt elhanyagolható, hogy a független, kvázi "nemzeti" egyház gondolatával a pápai és császári ellenőrzés alól szabadulni vágyó német fejedelmek támogatását is elnyerte. A későbbi fejlemények nyomán tehát a wittenbergi teológus 1517. október 31-ei vitairata történelmi jelentőségre emelkedett, hiszen – miután találkozott a katolikus klérus merev álláspontjával – megfogalmazott téziseivel a keresztény vallás újabb szakadását eredményezte. Luther tanainak térhódítása súlyos csapást jelentett a katolicizmus számára, ráadásul a hittudós munkássága – Zwingli, Kálvin, majd Szervét Mihály személyében – hamarosan újabb hitújítók fellépését, vagyis újabb reformált keresztény irányzatok születését eredményezte. A 16. század során kibontakozó reformáció a vallásháborúkkal aztán néhány évtized múlva lángba borította Európát, másfelől viszont egy újfajta etikát is megteremtett, mely az egyszerűség, a takarékosság és a felhalmozás propagálásával a gazdasági és társadalmi változások – a kapitalista fejlődés – egyik legfőbb motorjának bizonyult.

Luther a 95 tétel megalkotásakor kivételes tudású teológusnak, ám igencsak naiv politikusnak bizonyult, ugyanis Tetzel tevékenységét a domonkos szerzetes – vagy esetlegesen alacsonyabb rangú klerikusok – kezdeményezésének hitte, és Albert mainzi érseknek küldött 1517. október 31-i levelét is ebben a szellemben írta meg. A teológus a feddő válasz és X. Leó későbbi reak­ciója – a kiátkozással fenyegető Exsurge domine kezdetű bulla – nyomán döbbent csak rá, hogy a pápát senki sem téveszti meg, a búcsúcédulák árusítása az ő jóváhagyásával és támogatásával folyik. Ez a felismerés – és az ebből eredő konfliktushelyzet – vezetett aztán oda, hogy a ferences szerzetes rövid időn belül szakított a katolicizmussal, és A német nemzet keresztyén nemességéhez című, 1520-as művében a pápaságot már az Antikrisztussal azonosította. Luther, akit előbb X. Leó, majd V. Károly császár (ur. 1519–1556) is átokkal sújtott, 1521-re látszólag reménytelen helyzetbe került – hiszen kitaszították őt a társadalomból –, "lázadása" ugyanakkor mégis visszafordíthatatlanul megindította a reformáció folyamatát.

A korabeli tudósítások szerint Tetzelnél még a halottak bûneit is meg lehetett gyónni. Tetzel szólásmondása volt: "Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt", azaz, "Amint a pénz a ládában csörren, lelked rögtön a mennybe röppen". Luther ezt élesen elítélte és heves tiltakozás váltott nála ki. A 95 tétel kihirdetése 1517. október 31-én 1517. október 31-e elõtt Luther már többször is prédikált a búcsúcédulák kereskedelme ellen. De ezen a napon - miután a búcsúcédula instrukcióját elolvasta - írt egy levelet egyházi feletteseinek. Abban reménykedett, hogy a nézeteltéréseket és visszaéléseket megszüntetik. A levélhez csatolta 95 Tételét, melyet disputájának alapjául szánt. Az, hogy Luther ezen a bizonyos napon Luther a tételeit hangos kalapácsütésekkel valóban kiszegezte-e a wittenbergi vártemplom ajtajára, kérdéses, de legenda szól errõl is. ( A ´95 tétel kihirdetésének legendája) A reakció Luther tételeit püspökein kívül néhány barátjának is elküldte. A reakció nem volt azonnali.

Wednesday, 3 July 2024

Neked Főztem Zanka