A Növekedés Határai | Nagyon Úgy Néz Ki, Hogy Lesz Egy Tisztességes Horrorfilmünk Végre | 24.Hu

A Római Klub felkérésére 17 kutató részvételével íródott az emberi civilizáció fejlődésére leselkedő veszélyeket feltérképező nagy hatású könyv, amely A növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései a megjelenés idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely a következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet. A jelen helyzetet az előrejelzésekkel Gaya Herrington, az amerikai KPMG fenntarthatósági és rendszerelemzési vezetője vetette össze egy 2020 novemberében publikált tanulmányban, kiemelve, hogy nem a nemzetközi könyvelő cég álláspontját tükrözi az egyébként a honlapjukról letölthető dolgozat. Pangás vagy hanyatlás Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz – fogalmaz honlapján Herrington.

1. MKT-konferencia: A növekedés egyre közelebbi határai
2. A ​növekedés határai (könyv) - Donella H. Meadows - Dennis L. Meadows - Jorgen Randers - William W. Behrens | Rukkola.hu
3. Donella H. Meadows: A növekedés határai - antikvarium.hu
4. A növekedés határai – Producom
5. A növekedés határai - Meadows, Donella H., Meadows, Dennis L., Randers, Jorgen, Behrens, William W. - Régikönyvek webáruház
6. Kult: Magyarország Oscar-nevezett filmje több sebből vérzik, mint a halottak, amelyekről szól | hvg.hu
7. A Post Mortemmel egészen biztosan nem fogunk Oscart nyerni | Roboraptor
8. Nem tudott mit kezdeni saját remek ötletével az Oscar-nevezett magyar skanzenhorror | 24.hu

Mkt-Konferencia: A Növekedés Egyre Közelebbi Határai

DONELLA MEADOWS – JORGEN RANDERS – DENNIS MEADOWS: A NÖVEKEDÉS HATÁRAI – HARMINC ÉV MÚLTÁN Mi történik, ha a népesedés korlátlanul folytatódik? Milyen környezeti következményekkel jár a gazdasági növekedés? Mit lehet tenni azért, hogy a Föld eltartóképességén belül maradjon az emberiség? Merre haladunk: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? – ezekre a kérdésekre keresett választ 1972-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) négy fiatal kutatója a Római Klub felkérésére. Kutatásaik eredményét "A növekedés határai" című könyvükben tették közzé. Üzenetük az volt, hogy többféle lehetőség áll az emberiség előtt, és igenis lehet összhangot teremteni az ökológiai és a gazdasági stabilitás között. A mostani, átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.

A ​Növekedés Határai (Könyv) - Donella H. Meadows - Dennis L. Meadows - Jorgen Randers - William W. Behrens | Rukkola.Hu

A könyv a rendszerelméleten keresztül mutatja be, mire jutott a lehetséges forgatókönyvek elemzésével; milyen jövőnk lehet. A könyv alapját egy olyan számítógépes modell eredményei képezik, mely kulcsfontosságú folyamatokat modellez (népesség, energia, ipar, mezőgazdaság, szennyezés stb. alakulása és kölcsönhatásaik). Az eredmény megdöbbentő. Hacsak nem korlátozzuk a fogyasztást és a népesség gyors emelkedését, nincs esélye a civilizációnak, összeomlása nem kerülhető el. Az eredeti könyv több, mint 30 éves, alig kellett azonban átírni, sőt üzenete csak aktuálisabbá vált, hisz nem tettünk sokat azért, hogy a legrosszabbat kikerüljük. Épp fordítva cselekszünk. A növekedés határai - harminc év múltán - Meadows D. Randers J., Meadows D. Kossuth kiadó, 2005. Megrendelés

Donella H. Meadows: A Növekedés Határai - Antikvarium.Hu

A helyes út kiválasztása a szerzők szerint alapvetően tőlünk függ: ha a növekedés határait, a fenntarthatóság kívánalmait végre nem korlátnak és fenyegetésnek tekintjük, hanem iránymutatásnak egy jobb világ felé, akkor még időben tudunk cselekedni. Meddig növekedhetünk (még)? Kossuth Kiadó 2005, a könyv a Föld Napjára jelent meg. Ára: 3000 Ft LÁSD MÉG>>> DONELLA H. MEADOWS: IDŐÖKOLÓGIA – VILÁGPOLGÁR (emlékkötet – szerkesztette Simonyi Gyula) Donella H. Meadows 1972-ben lett világhírű A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként. A Római Klub számára a népesedés, gazdaság és környezet hosszú távú globális trendjeit modellező kötet 28 nyelven sokmillió példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később vizsgáló könyvük: Túl a határokon (magyarul – egyelőre – nem olvasható). A fenntarthatósági mozgalom egyik vezetőjeként tudományos dolgozatok, kormányzati tervek és nemzetközi egyezmények százaira volt hatással. Előadásaival bejárta az egész világot. Az emlékkötet válogatás sok éven át hetente írt cikkeiből.

A Növekedés Határai – Producom

Ez várhatóan 2040 körül fog bekövetkezni. Az átfogó technológiai forradalommal számoló CT-forgatókönyvben ugyancsak ebben az időben kezdenek sokasodni a negatív következmények, de mindez végül nem torkollik összeomlásba. A technológiai előretörés forgatókönyve Fotó: Gaya Herrington, 2021 Egyszer már felkötöttük a gatyát A legkisebb visszaesés az úgynevezett "stabilizált" világ (SW) modellben jelent meg, de ez az optimista forgatókönyv esik legtávolabb attól, amit az eddig történtek sugallnak. Herrington szerint a növekedésorientált gazdasági modell technológiai fejlődést és közösségi funkciókat előnyben részesítő átalakításával a következő évtizedben elkerülhető az összeomlás. A kutató szerint megfelelő elszántsággal akár az optimista forgatókönyv is elérhető, de vészesen fogy az időnk. A tavalyi Világgazdasági Fórumon tartott előadásában Gaya Herrington a "növekedésmentes", más gazdasági célokra koncentráló megközelítés mellett érvelt. A Covid–19 elleni védőoltások kifejlesztésével példázta, hogy gyorsan és hatékonyan tudunk globális problémákat is megoldani, ha akarjuk – ezt kellene alkalmaznunk a környezetszennyezés okozta válsággal is.

A Növekedés Határai - Meadows, Donella H., Meadows, Dennis L., Randers, Jorgen, Behrens, William W. - Régikönyvek Webáruház

Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

Egyre sürgetőbbé vált megérteni a környezet gazdasági és társadalmi értékét, és új alapokra helyezni a fejlődés társadalmi és közgazdasági értékmérőit. A környezetszennyezés folyamata annál veszélyesebb, minél kevésbé érzékelhető a mindennapjainkban. Ki veszi észre a biológiai sokféleség csökkenését, és kinek van közvetlen tudomása arról, hogy milyen gyorsan tűnnek el értékes talajaink, és mekkora veszélyben van vizeink minősége? Késleltetett az észlelés minden olyan dohányzó ember esetében is, aki talán csak harminc év után érti meg, hogy mégsem kellett volna cigarettázni. A környezet- és természetvédelmi társadalmi mozgalmak a XX. század hatvanas éveinek második felében kezdtek kialakulni, elsősorban az akkori fejlett világban. 1970. április 22-én tartották meg az első Föld napja rendezvényt az Egyesült Államokban. A főszervező Denis Hayes egyetemi hallgató volt. A média nagy segítséget nyújtott az esemény népszerűsítéséhez, aminek eredményeként az USA-ban húszmillió ember vett részt a különböző rendezvényeken, felvonulásokon, tiltakozva a környezet romlása miatt.

És ez az a film, amit a két főszereplő közötti "kémia" miatt kifejezetten kellemetlen nézni. Pedig az alaptörténet ígéretes: 1918-ban, közvetlenül az első világháború után járunk, a szörnyűségeket tetézte a spanyolnátha, ami szintén sok emberéletet követelt. A lövészárkokat megjárt Tomás a háború után vándormutatványosokkal utazik és halottakat fotózik, családjaik körében. A trupp egyik állomásán egy szomszédos kis faluba hívják, ahol a rettentő fagy miatt még csak el sem tudták temetni a spanyolnátha áldozatait, egy csűrben fekszenek kiterítve, így Tomásnak van dolga bőven – ám lassacskán kiderül, hogy a falucskában szellemek kísértenek, és elég ronda dolgokat művelnek. Főhősünk egy kislánnyal ered a rejtély nyomába. Ma már nagyon bizarrnak tűnik a halottfotózás, pedig a viktoriánus korban eléggé elterjedt szolgáltatás volt: afféle utolsó emlékként a családtagok elhunyt rokonaikkal fényképezkedtek – a halott gyerekekkel készült fényképek különösen megrázóak. A Post Mortem egyébként remekül bemutatja, hogyan is zajlott ez, hogyan rendezték a lehetőségekhez képest természetes pózba az elhunytat, egy merevítő szerkezettel biztosították, hogy ne dőljön el, ne roskadjon össze.

Kult: Magyarország Oscar-Nevezett Filmje Több Sebből Vérzik, Mint A Halottak, Amelyekről Szól | Hvg.Hu

A stáb forgatott a fóti homokbányában, Pilisszentivánon, Sóskúton, Budaörsön, Tárnokon és az aszódi Podmaniczky-kastélyban is. A Post Mortem ötletét Bergendy Péter és állandó alkotótársa, Hellebrandt Gábor jegyzi, a forgatókönyvet Zánkay Piros írta. Bergendy Péter a Post Mortemben több olyan alkotóval dolgozott együtt, akikkel korábbi filmjeit - Állítsátok meg Terézanyut! (2004), A vizsga (2011), Trezor (2018) - is együtt készítette. A film operatőre a nemrégiben Kovács László-Zsigmond Vilmos Magyar Operatőri Díj fődíjával kitüntetett Nagy András, díszlettervezője Hujber Balázs, jelmeztervezője Breckl János, vágója Király István. A filmben kiemelt szerepe volt a maszkoknak, melyek Hámori Dániel maszkmester és csapatának munkáját dicsérik, és komoly szerep jutott a kaszkadőröknek is Kósa László vezetésével - áll a közleményben. Az első magyar horrorfilm a Filmalap 600 millió forintos támogatásával, 866 millió forintos költségvetéssel a Szupermodern Filmstúdió gyártásában készül. Producere Lajos Tamás és Köves Ábel.

A Post Mortemmel Egészen Biztosan Nem Fogunk Oscart Nyerni | Roboraptor

Post Mortem - előzetes #1 - YouTube

Nem Tudott Mit Kezdeni Saját Remek Ötletével Az Oscar-Nevezett Magyar Skanzenhorror | 24.Hu

Ugyan a trükkök jók, de steril, unalmas, az egyébként kiváló színészek is pocsékul játszanak. És ezt neveztük Oscarra... Kritika a Post Mortemről. Ha Steven Seagal Oscart kapott volna Az igazság mecénása második részéért, ő adhatná át a legjobb mindennek járó díjat a Post Mortem alkotóinak. Magyarország ugyanis "az első magyar horrorfilmet" nevezi az Oscarra, ami, tekintve a film minőségét, egy rossz vicc, ki tudja, milyen ízlésficam, vagy inkább suskus áll mögötte, és hiába sorolják a mindenféle nemzetközi díjakat, azok is érthetetlenek: vagy olyanok adták, akik még az életben nem láttak egyetlen filmet sem, vagy meg se nézték, vagy vakok, vagy kártyáztak a vetítés közben, vagy háttal ültek a moziban, esetleg fejenálltak, netán fogócskáztak a széksorok között, ki tudja. A Post Mortem egy nagyon rossz film. Sőt, még annál is rosszabb. Ez az a film, amiben a kályhában lobogó tüzet villódzó fénnyel imitálták. Ez az a film, ami annyira mű, hogy a helyszínül szolgáló skanzenben fel sem tűnne, ha egy kis bódé is bekéredzkedett volna a képbe, cérnára fűzött macskapöcse paprikával, kalocsai hímzéses terítővel és nagymagyarországos baseballütővel.

2021-07-20 12:41:02 Film - Mozi - TV - Kult film kritika Magyar horror. Már csak ezért is érdemesnek találtam arra, hogy megnézzem. Félretéve a magyar filmekkel szembeni ellenérzéseimet, győzött a horror iránti érdeklődésem, és kíváncsian vártam a sztorit. Ez a várakozásom aztán a film végéig fennmaradt, mert a sztori csak nem akart jönni. Kaptam helyette egy különös hangulatú skanzenbejárást horrorelemekkel és fura idegenvezetőkkel. __GA__Néhol groteszk...

Monday, 12 August 2024

Hernádi Zsolt Mol