Csollány Szilveszter Tornász / Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyhazmegye

Az 51 éves olimpiai Európa- és világbajnok tornász. A lap információi szerint előbb Sopronban kezelték majd Budapestre szállították. A Magyar Nemzet azt írja. Csollány a következő megkeresésre már csak sms-ben reagált. A Magyar Nemzet november 23-án telefonon kereste Csollányt aki akkor azt mondta hogy örömmel áll. Csollány Szilveszter gyönyörű sportolói karriert futott be a 90-es és 2000-es években. Csollány szilveszter tornász. A lap leírja hogy egy készülő interjú kapcsán november 23-án telefonon keresték az 51 éves a versenyzéstől 2003-ban visszavonult sportolót aki akkor azt mondta. Az Ausztriában edzősködő 2003-ban visszavonult olimpiai világ- és Európa-bajnok tornász Csollány Szilveszter megfertőződött a koronavírussal és lélegeztetőgépre tették egy budapesti kórházban. A Magyar Nemzet információi szerint lélegeztetőgépre került Csollány Szilveszter. A lap november 23-án kért interjút az 51 éves sportolótól aki akkor. Az 51 éves olimpiai világ- és Európa-bajnok tornász kórházban van az állapota súlyos lélegeztetőgépre került írja a Magyar Nemzet.

1. Magyar Nemzet: lélegeztetőgépre került Csollány Szilveszter | 24.hu
2. Elhunyt Csollány Szilveszter tornász - Cikk - Szabadság hírportál
3. A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében - Repository of the Academy's Library

Magyar Nemzet: Lélegeztetőgépre Került Csollány Szilveszter | 24.Hu

Sajtóinformációk szerint koronavírus-fertőzéssel lélegeztetőgépen van az olimpiai bajnok egykori tornász. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Csollány Szilveszter megfertőződött a koronavírussal – írta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint a versenyzéstől 2003-ban visszavonult, olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász kórházban van, az állapota súlyos, lélegeztetőgépre került. A lap azt írja, hogy november 23-án telefonon keresték az 51 éves Csollányt, hogy interjút készítsenek vele. Akkor a sportoló egy hét türelmet kért, arra hivatkozva, hogy gyengélkedik. Azt követően, múlt hétfőn sms-ben annyit üzent, hogy kórházba került, a lap mai megkeresésére pedig már nem válaszolt. Magyar Nemzet: lélegeztetőgépre került Csollány Szilveszter | 24.hu. Úgy tudni, Csollány Szilvesztert először Sopronban kezelték, majd Budapestre vitték. A Blikk azt írja, egy Csollány Szilveszter környezetében élő személy elmondta nekik, hogy a volt sportoló három héttel ezelőtt kapta el a betegséget, de akkor még nem tűnt súlyosnak a baj.

Elhunyt Csollány Szilveszter Tornász - Cikk - Szabadság Hírportál

Az ellenfelei produkcióját ekkor már direkt nem nézte, nehogy a látottak befolyásolják, amikor pedig odaállt a gyűrű alá, a komoly elvárások ellenére nyugodt volt, és tudta, hogy győzni fog. Elhunyt Csollány Szilveszter tornász - Cikk - Szabadság hírportál. A világversenyeken csak gyűrűn nyert érmeket, ezért manapság már sokan szerspecialistaként emlékeznek rá, pedig akkoriban erre még nem volt lehetőség. "Nagyon büszke vagyok például arra, hogy 1992-ben a barcelonai olimpián egyéni összetettben kilencedik lettem. Csak az utolsó világbajnokságomra készültem egy szeren, 2000-ben a sydneyi olimpiát megelőzően is mind a hat szeren készültem és versenyeztem, egészen a kiutazásig" – magyarázta. Sikertörténete a 2002-es debreceni világbajnokság megnyerésével vált teljessé, így a következő évben egy olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki arany- és öt ezüst-, illetve egy Európa-bajnoki arany-, egy ezüst- és négy bronzérem után visszavonult, mert megelégelte a folytonos fogyókúrát, a kemény edzéseket, és már a motivációja is hiányzott, hiszen mindent elért, amit akart.

Az 1996-os világbajnokságon ismét második lett, de abban az éremben egy kicsit közrejátszott a dacossága is, mert itthon már úgy könyvelték el, hogy elhízott, elveszítette az ambícióját. Ez a vb-ezüstje már nem kifutott eredmény volt, mint négy évvel korábban, hanem a valós tudását tükrözte. Az atlantai olimpián 1996-ban második lett az olasz Yuri Chechi mögött, az 1997-es vb-n újra, 1999-ben pedig a kínai Tong mögött csípte el az ezüstöt. A sydney-i olimpián aztán eljött Csollány ideje, mert egyik nagy riválisa sem indult: az olasz nem épült fel sérüléséből, a kínai pedig elvérzett hazája válogatóversenyén. Mégsem lehetett az akkor már Dunaújvárosban versenyző magyart abszolút favoritnak nevezni, mert az olimpiát megelőző Eb-n a görög Tambakosz megelőzte. Az olimpián a legmagasabb pontszámmal került a döntőbe, ahol és utolsónak, nyolcadiknak mutatta be a gyakorlatát. Mivel a görög 9, 762 pontot kapott a bíróktól, Csollány tudta, ha hibátlanul bemutatja a gyakorlatát, akkor ő az olimpiai bajnok.

A főpásztor ezután kiemelte, a szeretet éneklésre is biztat bennünket. A mai világ nemcsak a hallgatásra bírja rá az embert, hanem énekelni is elfelejt. A főpásztor reményét fejezte ki azért, hogy a keleti rítusú templomokban nem hallgat el az ének. A himnusz befejező sora arra biztat, hogy kérjük a Szent Szüzet, a Pócsi Édesanyánkat, hogy serkentse bennünk a szólás és az énekkedvet, hiszen amikor az ember szíve mélyéből énekel, Teremtőjét dicsőíti. A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye a nemzetiségi ellentétek célkeresztjében - Repository of the Academy's Library. Ezt követően Orosz Atanáz a Miskolci apostoli exarchátus püspöke méltatta azon ezrek, fáradozását, akik küzdöttek a 100 éves egyházmegye megalakulásáért, a magyar liturgikus nyelv használatáért. A főpásztor elmondta, még az első világháború utáni békeszerződések határvonalát is befolyásolta a magyar görög katolikus egyházmegye friss létrejötte. Így lett a nyugati világ előtt is igazolt egyházilag megpecsételt valóság, hogy Tiszántúlon a görögkatolikusok magyarok, és ettől a területtől semmiképp nem szabad megfosztani hazánkat. Ezután a főpásztor a Hajdúdorogi Egyházmegye védőszentje, Szent István vértanú utolsó mondatát emelte ki, amikor megkövezésekor a Szentlélekkel eltelve Isten dicsőségét látva kiáltott fel: "Látom, hogy nyitva az ég, és az Emberfia ott áll az Isten jobbján. "

A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye A Nemzetiségi Ellentétek Célkeresztjében - Repository Of The Academy's Library

A kompozíciót baloldalon a vatikáni bullát is dísztő ornamentikás díszítés egészíti ki. A bélyegkibocsátáshoz alkalmi boríték is készült, amelyen Puskás László alkotása, a hajdúdorogi templom mennyezetének részlete látható. Ötvös Tamás a bélyeget egy alkalmi bélyegzővel jelképesen is útjára bocsátotta a helyszínen. Az alkalmi bélyegző grafikáján egy 1859-as ábrázolás, templom sziluettje látható. A bélyeget Laczkó Anita grafikusművész tervezte és az Állami Nyomda Nyrt készítette 250 000 db példányban. Hagyomány, hogy ilyen jeles alkalmakkor személyesen és postán keresztül díszlevelet indít el a Magyar Posta a legfőbb közjogi, egyházi méltóságok, valamint más tiszteletbeli címzettek részére. Az első postai úton történő díszlevél címzettje XVI. Benedek Pápa. A beszédek után történelmi és művészettörténeti előadások adtak még átfogóbb képet az egyházmegye történetéről, küldetéséről. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. Janka György: A magyar görögkatolikusság kezdetei és kialakulása, Véghseő Tamás: Egy Kálvária-út véget ér – a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapítása és első évtizedei, Puskás Bernadett: A görögkatolikus egyházművészet évszázadai, Terdik Szilveszter: A Hajdúdorogi székesegyház, egyházmegyénk szíve címmel tartottak előadást.

◊ 2009. 1. 22 A Hajdúdorogi Egyházmegye története A 17. századtól nyomon követhetően az Alföld keleti részén bizánci szertartású, de magyar nyelvet használó keresztények is éltek, akik fölé a katolikus egyházzal 1646-ban egyesült munkácsi püspökök igyekeztek joghatóságukat kiterjeszteni. A magyar görögkatolikusok számára a 18. század végén magyar nyelvű liturgikus könyvek is készültek, de azok használatára Róma nem adott engedélyt. 1868-ban emiatt 52 magyar egyházközség képviselői ismét kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és egy önálló magyar bizánci rítusú egyházmegye felállítását is. Kérésük nyomán 1875-ben megalakult a Munkácsi Egyházmegye 33 magyar ajkú parókiáját magában foglaló Hajdúdorogi Külhelynökség, bár a magyar liturgikus nyelv használatát a Szentszék 1896-ban kifejezetten megtiltotta. Az 1898-ban létrehozott Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának azonban sikerült elérnie, hogy I. Ferenc József király, illetve X. Szent Piusz pápa létrehozta számukra a Hajdúdorogi Egyházmegyét.

Thursday, 15 August 2024

Dr Gáspár Tamás