Szent István Államalapítás Röviden

Hisz' a törvényhozó és államalaptó István király legfőbb jellemzője, hogy "erős politikai és katonai elkötelezettsége közepette is hű maradt az erkölcsi követelményekhez. " - hangsúlyozta a politikus. - Mik ezek a követelmények, és mik azok, amiknek a 21. századi Európában is meg kell felelnünk? A morális erkölcsök, a hagyománytisztelet, a tudás-tapasztalat szerepének elismerése, az igaz ítélet és a türelem gyakorlása. A fentiek is mutatják, hogy Szent István király szellemisége, az államalapítás gyökerei a magyarságunk és történelmünk meghatározó részét képezik. Ezt ünnepli ma az ország, ünnepli a nemzet és mi, szombathelyiek is – emelte ki dr. László Győző. - De mit adott, és mit ad még nekünk, magyaroknak, a nemzetünket és az akkori jelent és a jövőt gyökeresen megváltoztató államalapítás, az ezeréves örökség? Állandóságot, az örök összetartozást és további követendő példákat. István ezer évvel ezelőtt jelölte ki a magyar nemzet, a nemzetünk életútját, mely útról nem térhetünk le; útmutatásait követve pedig nem is választhatunk más irányt – hangoztatta az alpolgármester, majd hozzáfűzte: - Tudom és hiszem, hogy Szent István öröksége ma is képes elindítani minket a megújulás útján, ahogyan több mint ezer évvel ezelőtt is tette ezt a magyarsággal államalapító királyunk.

1. Ünnepeljük meg együtt Szent István örökségét!
2. Államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékeztek Vámosladányban - Reflex24
3. Szent István tevékenysége - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
4. ORIGO CÍMKÉK - Szent László

Ünnepeljük Meg Együtt Szent István Örökségét!

Szent István (997-1038) A 10. sz. -ban kialakuló fejedelmi hatalom előretörése, különösen Géza keménykezű politikája ellenállást váltott ki. Istvánnak először a nyílt lázadásokkal kellett számolnia, így felszámolta a törzsfők hatalmát. István először Koppány felkelését (997) verte le, aki a szeniorátusra támaszkodva akart uralkodó lenni. Később – hogy az ország egész területe az ellenőrzése alá kerüljön – az erdélyi gyulát (1003), végül a Temes-vidék urát, Ajtonyt győzi le. 1001. január 1-én királlyá koronázták a II. Szilveszter pápa által küldött koronával. Az államforma fejedelemség helyett feudális királyság lett. Ekkor már a nemzetiségi szállásterületek jelentős hányadát uralta. Első királyunk kezdett hozzá az államszervezet kiépítéséhez. A hatalom alapja tehát a földbirtok volt és a szolgálat fejében földbirtokot adományoztak. Az egykori nemzetségfők székhelyén álló, immár királyi városokba saját emberét, az ispánt helyezte. Az ő szolgálatára rendelte a várnépet. Munkájuk és szolgáltatásaik tették lehetővé az ispán számára, hogy a rábízott vármegye védelmét az ottani várkatonasággal biztosítsa.

Államalapító Királyunkra, Szent Istvánra Emlékeztek Vámosladányban - Reflex24

A Szent István szobornál tartotta Hódmezővásárhely önkormányzata megemlékezését az államalapítás alkalmából. Márki-Zay Péter polgármester elmondta, Szent István legfőbb öröksége és üzenete, hogy a magyar egy keresztény és Európához tartozó nemzet. A keresztény vallás azonban a szolidaritást is jelenti. Hódmezővásárhely évtizedek óta szolidáris a kisebbségekkel, a másfajta emberekkel. Ennek nem csak hogy így kell maradnia, de reményét fejezte ki, hogy az egész országban ez a gondolkodás és nézet lesz az általános. A megemlékezés végén Száva Szabolcs plébániai kormányzó végezte el a kenyéráldást. Amikor Szent István felvette a kereszténységet, akkor Európa mellett kötelezte el magát, és ez a hagyomány azóta is fontos a magyaroknak, mondta a polgármester ünnepi beszédében. De emellett fontos része a magyarságnak a magyar kultúra, az oktatás, amely a felemelkedés egyik lehetősége. Hódmezővásárhely igyekszik segíteni az itt lakókat abban, hogy a tehetségüket tuják kamatoztatni, tette hozzá.

Szent István Tevékenysége - Történelem Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Ennek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban. A hagyomány históriájában az 1848-49-es szabadságharc után több mint tízéves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta azt. Végül az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet egyre inkább országos érdeklődés kísérte, sőt 1891-ben munkaszüneti napnak nyilvánítják Szent István ünnepét. A Monarchia érájában a vasúthálózat bővítésével egyre tágabb lehetőség nyílott a vidékiek számára, hogy részesei legyenek a látványosságoknak. Így akár több százezren is a fővárosba érkeztek, a Budai Várt pedig ellepték az ünnepi viseletbe öltözött emberek. A körmenethez kapcsolódó új, érdekes jelenség is felütötte ekkor a fejét, mégpedig a budapesti vásárlás: a városba érkező tömeg a körmenet után az utcákat rótta, hogy különféle portékákat vásároljon. Az újságokban megjelentek a "Szent István-napi vásár"-ról szóló hirdetések, az üzletek pedig roskadozó polcokkal várták a látogatókat.

Origo CÍMkÉK - Szent LÁSzlÓ

Még Mohács után is voltak Istvánhoz mérhető reálpolitikusaink. Elég, ha Bethlen Gáborra gondolunk, aki "két pogány közt, rész-hazában" is képesnek bizonyult a nemzeti függetlenség reményét és kereteit fenntartani. Szent István öröksége akkor látszott igazán veszélyben, amikor a nemzet szabadságeszménye a történelem léptékét tekintve hosszú pillanatokra szembe került a Nyugathoz való kötődéssel, az európaisággal. A kurucos dac, amely lelkünk mélyén, ha magyarok vagyunk, tagadhatatlanul ott lakozik, nem Dévényre néz, hanem megáll Vereckénél. Az államalapító királyunk örökségét magáénak valló polgári Magyarország, a reformkor és a kiegyezés korának nagy álma, a huszadik század viharai miatt csak évszázados késéssel válhat valósággá. Szent István öröksége ugyanakkor máig ható pozitív példa, a magyar nemzet a második évezred elején képes volt beilleszkedni a kor Európájába. A harmadik évezred elején, egy nem kevésbé hányatott korszakban, a nemzet hasonló kihívással szembesül. Ahogy a középkor századaiban is változtak a politikai keretek, de az Európát összekötő kereszténység mindvégig hivatkozási pont maradt, úgy napjainkban sem az Európai Unió fennálló intézményrendszere fejezi ki legpontosabban a kontinens közös értékeit, az európaiságot.

A plébános úr kiemelte, hogy István király a lehető legnagyobbat hagyta hátra nemzetének, ez pedig nem más, mint a keresztény hit. Megerősítő szavaiban kiemelte, hogy a magyarság megmaradására csakis az Istenbe vetett szilárd hit lehet garancia. Wass Albert Üzenet haza című versének sorait idézte fel a református lelkipásztor, aki a hitben és a nemzeti identitásunkban való töretlen kitartásra buzdított. A rendezvényen Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi szónok Gubík László a Szövetség a Közös Célokért elnöke és az Esterházy Akadémia igazgatója volt. Beszédében röviden felvázolta Szent István művének fő tartópilléreit, majd hangsúlyozta, hogy Szent István király hagyatékával nekünk felvidéki magyaroknak is kezdenünk kell valamit. Gubík László kiemelte, az ő olvasatában a nagy király hagyatékának három fontos üzenete van jelenünkre nézve, ezek a "keménykezű újraszervezés, a programszerű jövőalkotás és dolgaink őszinte rendezése. " A beszédben elhangzott, hogy a felvidéki közélet újjászervezésében erős kezekre lesz szükség, közéletünk rendezése pedig mindannyiunk felelőssége.

A szívetmelengető dallamokat sokan a hallgatóság közül is énekelték. Az ünnep fénypontjaként a közösség ajkain felcsendült nemzeti imánk a himnusz. Ezután a Csemadok Vámosladányi Alapszervezete frissítővel, szeretetvendégséggel várta a kedves jelenlévőket. A helyi és környékbeli magyarság így még sokáig beszélgetett és alkotott közösséget az ünnepi estén. Címkék: augusztus 20., nemzeti ünnep, Szent István király, Vámosladány Támogass minket! Támogasd Te is a Garam és az Ipoly mente lapját, a Reflex24-et, hogy a következő hónapokban is eredményesen működhessen tovább a portálunk és a havilapunk! Támogatom a REflex24-et!

Wednesday, 26 June 2024

Málnás Csokis Mousse Torta