Sarga Virágú Gyomnövény

A kanadai aranyvessző dísznövény, gyomnövény és gyógynövény is egyben, így szeretnék arról beszámolni, hogyan kell termeszteni, kiirtani és felhasználni. Szó lesz a fajtáiról és a cserépben neveléséről is. Melyik növényről van szó? Egyrészt azt kell tisztázni, melyik aranyosnak nevezettről. Mert van aranyeső, amely májusban nyíló, akácvirághoz hasonló, de sárga virágú cserje, a Laburnum anagyroides. Van egy másik cserje, melyet gyakran aranyesőnek neveznek, de az az aranycserje, mely kora tavasszal, már a levelek kihajtása előtt virágzik, ez a Forsythia suspensa. Amiről most szó van, az aranyvessző, Solidago, melynek több faja és fajtája is van, ez lágyszárú évelő. Van még egy neve is, aranyos istápfű, de nem közismert. (istáp = vessző). Az aranyvessző virágai jól tartósíthatók, de a szárítási mód különleges. Keresztrejtvény plusz. A levágott virágokat kevés vízbe kell állítani, és a vizet gyakran cserélni, a virág száradásáig. A száraz virág jól festhető. A legelterjedtebb, dísznövényként használt aranyvesszők: Solidago canadensis 80-200 cm magas, de a S. nana fajtája csak 50 cm-es.

• Keresztrejtvény plusz

Keresztrejtvény Plusz

Erdélyben ajaksömörre is alkalmazzák, mert "azt leégeti". A tudományos vizsgálatok mindkét gyógyászati alkalmazás ésszerűségét igazolták. Sarga virago gyomnoeveny parts. Az alkaloidok simaizomgörcsoldók, ezért használ az epebántalmakban szenvedőknek, ezenkívül egyik vagy több hatóanyaga fehérjeoldó, a sejtosztódást gátló tulajdonságú, így a szemölcsök elmulasztására alkalmas. Itt említjük meg, hogy a szemölcsöt vírusok okozzák, így a feltevés helytálló, mert a tejnedve mind a kórokozót, mind pedig vele együtt a kellemetlen "művet", a szemölcsöt is ártalmatlanná teszi.

Így a kezdő és a záró egység mintegy keret be foglalják a művet. Az utolsó strófa tulajdonképpen a szülőföld szeretetéről szóló, szenvedélyes vallomás. Itt már annyira beleéli magát Petőfi az emlékezetében felidézett tájba, hogy úgy érzi, mintha fizikailag is az alföldön volna. A valóságban persze még mindig Pesten van, mégis az alföld lesz az "itt", ami arra utal, hogy az elképzelt környezet erősebben hat a költőre, mint a valóságos pesti környezet. Sárga virágú gyomnövények. Címértelmezés A cím témajelölő. Fontos, hogy Petőfi nem az Alföldet mint tájegységet értette rajta, hanem földrajzi fogalomként használta az alföld szót a róna, a síkság szinonimájaként. Ezért amikor nagy kezdőbetűvel látjuk leírva a címet (sajnos előfordul még a szakirodalomban is), akkor tudnunk kell, hogy az hibás, ugyanis nagybetűvel a tájegységet írjuk, de Petőfi nem konkrétan az Alföldre gondolt, hanem általánosságban az alföldre, a rónára, amit viszont kisbetűvel kell írni. Mint említettem, Petőfi előtt az alföldi táj a legköltőietlenebb és leghétköznapibb tájnak számított, de az ő költészetében szép magyar tájjá lett.

Friday, 28 June 2024

K&H Online Kárbejelentés