&Quot;Életünket És Vérünket A Királynőért!&Quot; - Cultura.Hu

A fiatal uralkodónő a drámai hatás kedvéért a gyermek II. Józseffel a karján jelent meg a diétán, és a fellelkesült rendek Életünket és vérünket a királynőért! felkiáltással biztosították támogatásukról az örökösödési háborúban. Mária Terézia cserébe visszacsatolta a Partiumot és a Délvidéket, és biztosította a nemesi föld adómentességét. A Habsburg örökös tartományok elvesztése miatt vetélytárs hatalmak, Franciaország, Spanyolország és a bajor választófejedelem nem ismerték el Mária Terézia jogait, és II. Frigyes porosz király Sziléziába történő bevonulásával megindult a nyolc évig tartó osztrák örökösödési háború. Mária Terézia nemcsak magyar és cseh királynő lett, hanem – férje német-római császárrá választása után, 1745-ben – császárné is. A valódi kormányzásnak csak az örökösödési háború után láthatott neki. 1754-ben kiadta – magyar szempontból rendkívül hátrányos – vámrendeletét, amelynek legfőbb célja az osztrák és a cseh könnyűipar védelme, a magyar nemesség adómentessége miatt elmaradó jövedelem pótlása, illetve az olcsó magyar nyersanyag és élelmiszer birodalmon belül tartása volt.

1. Magyarország a Habsburg birodalomban: Mária Terézia és II.József – Érettségi 2022
2. "Életünket és vérünket a királynőért!" - Cultura.hu
3. Eduline.hu

Magyarország A Habsburg Birodalomban: Mária Terézia És Ii.József – Érettségi 2022

A XVIII. sz. elejére Magyarország lakossága erősen megfogyatkozik, egyes területek pedig teljesen elnéptelenednek a török uralom következtében. A benépesítést III. Károly (1711-1740) kezdi meg. A nemzetiségek számaránya ekkor növekszik 50%-ra. Egyúttal sajnos be is építi Magyarországot a Habsburg birodalomba. Ehhez nagyban hozzájárul a Pragmatica Sanctio, amelyben elfogadtatta a magyar nemesekkel a Habsburg-háznak a magyar trónra való örökös jogát, és elfogadtatja velük a leányági örökösödést is (a Habsburg-ház nőágának uralkodási joga). Erre azért volt szüksége, mert nem volt fia. Így 1740-től lánya, Mária Terézia uralkodott 1780-ig, mint magyar királynő és mint osztrák császárné. Az európai hatalmak nem akarták elismerni trónigényét, ezért 1740-től 1748-ig folyik az osztrák örökösödési háború. Fő ellenfelei a poroszok és a franciák. Végül elismerik, de elveszíti Sziléziát. 1756-1763: Szilézia visszaszerzéséért bekapcsolódik a 7 éves háborúba, de terve nem sikerül. Belpolitikája: Bécsből a titkos konferencia és az államtanács bevonásával irányította Magyarországot.

1777-ben született a Ratio Educationis, amely porosz mintára rendezte a magyar közoktatást. A tizenhat gyermeket szülő Mária Terézia férje halálát követően fiát, II. Józsefet vette maga mellé társuralkodónak; tizenötödik gyermeke a későbbi tragikus sorsú francia királyné, Marie Antoinette volt. A házasodási politika egyik legnagyobb híveként és mestereként számon tartott Mária Terézia 1780. november 29-én halt meg Bécsben.

&Quot;Életünket És Vérünket A Királynőért!&Quot; - Cultura.Hu

A háborúk végeztével, s a gazdaság újraindításával, betelepítésekkel megalapozódott a magyar gazdaság bővülésének lehetősége. A birodalmon belül, bár Magyarország szétzilált, kifosztott, háborús károkat szenvedett terület volt, mégis olyan mezőgazdasági és nyersanyag termelési potenciállal bírt, hogy gyors fejlődésnek indult. Az adókedvezményeknek, s a stabil felvevőpiacnak köszönhetően élőállat, gabona, bor, ásványkincsek bőséggel jutottak el az örökös tartományok területére, s a Német-Római Császárság államaiba, főként Poroszországba. A magyar bor különösen jól szerepelt a sziléziai, orosz, lengyel, svéd és orosz területeken, kiváltképp a tokaji, de természetesen Buda, Sopron, Somló Felső-Magyarország borai is jó piacra leltek. A borkereskedelem olyan jól ment, hogy 1723-ban a még a borhamisítás ellen is rendeletet kellett hozni. Mária Terézia, főként a nagytudású és európai szemmel is kiemelkedő Kaunitz pénzügyminiszterének segítségével, francia mintára erős merkantilista, felülről szabályozott, piacvédő gazdaságpolitikába kezdett, amely jelentős változásokat hozott a bortermelő birtokosoknak is.

A felvilágosult abszolutizmus szellemében politizáló Mária Terézia osztrák főhercegnő, magyar királynő és német-római császárné, aki 1740 és 1780 között állt a Habsburg-birodalom élén, 235 éve, 1780. november 29-én halt meg. 1717. május 13-án született Bécsben III. Károly második gyermekeként. Bátyja korai halála után ő lett a trónörökös, a császár azonban sokáig abban reménykedett, hogy még fia is születik, ezért apja látókörén kívül nőtt fel, és öntudatos ifjú hölggyé fejlődött. 1736-ban a Habsburg-házban és a korban is szokatlan módon szerelmi házasságot kötött, amikor feleségül ment Lotharingiai Ferenchez. III. Károly 1740-ben bekövetkezett halálát követően Mária Terézia uralmát nem fenyegette veszély, mert a dinasztia tagjai már 1703-ban szerződést kötöttek a trónöröklés rendjéről, külön kitérve a nőági örökösödésre. A Pragmatica Sanctiót 1713-ban hozták nyilvánosságra, és előbb az örökös tartományok, majd 1723-ban a magyar rendek is rábólintottak. A felvilágosult abszolutizmus szellemében politizáló Mária Teréziát 1741 júniusában magyar királynővé is megkoronázták.

Eduline.Hu

Kimondta, hogy a gyerekeknek 6-12 éves korig iskolába kellett járniuk. Ez azonban még nem volt tankötelezettség, csak az analfabétizmus csökkentésére szolgált, de azért érezhető rajta a felvilágosultság. 1780-tól fia, II. József uralkodott 1790-ig. Nem koronáztatta meg magát a magyar szent koronával, mert akkor esküt kellett volna tennie a magyar alkotmányra, az pedig ellenkezett terveivel. Trónralépésekor már kész a reformprogram, ami a birodalom átalakítását, a Nyugat-Európához való felzárkózást célozza. Nagyon tehetséges uralkodó, a felvilágosult abszolutizmus képviselője: felvilágosult reformokat hajt végre abszolutisztikus eszközökkel, ez a jozefinizmus. Célja a Habsburg egységállam megteremtése volt. Türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlatot biztosított mindenki számára és engedélyezte a hivatalvállalást vallástól függetlenül. Kis szépséghibája, hogy a zsidókról valahogy elfeledkezett. A hasznos tevékenységet (pl. iskola, gyógyítás, stb. ) nem folytató kolostorokat feloszlatja. Ezzel megszünteti a katolikus egyház egyeduralmát.

Igazi negatív hatása csak az lágháború után érvényesül majd, a monarchia szétesésekor, tehát 1918-ig meghatározza a gazdaság szerkezetét. 1767-ben az úrbéri rendeletben csökkenti a parasztok által a földesúrnak fizetett adóterheket, mert 1760-as években országszerte parasztfelkelések mutatkoztak a növekvő adóterhek miatt. A paraszt fizet: – a földesúrnak: kilencedet, ajándékot, robotot – az egyháznak: tizedet – a királynak: hadiadót, forspontot, porciót, háziadót (a megye- és országgyűlés költségeit fedezte) A rendelet ezen annyit változtat, hogy ajándék helyett évi egy aranyforintot fizet a paraszt, és a robot mennyiségét is meghatározza: évi 52 nap igás- vagy 104 nap gyalogrobot. Ez sajnos nem heti egy nap volt, hanem a földesúr akkor vette igénybe, amikor akarta, tehát megeshetett, hogy aratáskor a parasztot kirendelte aratni, és a paraszt saját gabonája meg elrothadt, mert arra már nem jutott ideje. A rendeletnek köszönhetően pár éven belül enyhülés érezhető. 1777 Ratio Educationis: tanügyi rendelet.

Tuesday, 25 June 2024

Otthoni Lézeres Szőrtelenítés