Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Szini Béla Fotó, A Nehézségekkel Küzdő Athén Helyett Budapest Is Vállalta Volna Az Első Újkori Olimpia Rendezését » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2010. nov 9. 7:00 Csuklós busszal előztük a nyugatot Budapest — Az első csuklós autóbusz éppen 50 évvel ezelőtt állt forgalomba Budapesten, az akkoriban legnagyobb szocialista ünnepnek számító november 7. tiszteletére. Szini béla foto blog. A meghosszabbított buszt magyar mérnökök fejlesztették ki, még a "fejlett nyugatot" is megelőzve. – Az 50-es években hivatalosan semmit nem tudhattunk a külföldi technológiákról, legfeljebb szájhagyomány útján terjedtek a hírek a Németországban folyó csuklósbusz-kísérletekről – mesélte a Blikknek Szini Béla (75), az Ikarus 60-ast kifejlesztő mérnökhármas egyetlen, ma is élő tagja. – Akkoriban még 30-40 percet is kellett várni egy fővárosi megállóban, mire az ember felfért a buszra. Égetően sürgős volt a járművek befogadóképességének bővítése – magyarázta az idős szakember. Szini Béla tervező, a 60 éves jubileumnál beszélt az Ikarusz 60-asról, amely a Kelenföldi pályaudvar és a Hősök tere között közlekedett, egyszerre 200-an is utazhattak rajta Kollégáival a fővárosi Autóbusz Főműhelyben egy roncstelepre szánt, kiöregedett busz hátulját toldották meg egy másik fél busszal, a két rész közötti csuklót pedig a Vörös Csillag Traktorgyár golyós-koszorús zsámolyából alakították ki.
Szini Béla Foto Blog
Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! TERMÉKAJÁNLÓ #hullámvölgy Napi horoszkóp: a Rák szakítani fog, a Kos fergeteges szexből nyeri vissza az erejét, a Bika vállalkozási terveit támogatják az égiek Azt hittük végre itt a tavasz, de jön az újabb pofon az időjárástól 10 éve nem mosott fogat, ez történt (fotó) Ez az a 10 dolog, ami miatt a fiúgyermekes anyák szerencsésnek érezhetik magukat Öblítő helyett kezdtem el használni, és a kellemes illatfelhő méterekre körülleng. Minden barátom ostromol a receptért Horoszkóp: van 4 csillagjegy, akiknek költözést ígér a tavasz. ORIGO CÍMKÉK - Tornóczky Anita. Te is köztük vagy? Sokkot kapott a menyasszony: Az esküvő előtt derült fény a vőlegény szörnyű titkára Ezzel a módszerrel még megmentheted a zsíros, bepiszkolódott tapétát. Mutatjuk, mit tegyél! Kiskegyed - AKCIÓK Megjelent a legújabb Kiskegyed Konyhája (X) Megjelent a Kiskegyed Extra Tavasz(X) Megjelent a Kiskegyed Konyhája legújabb különszáma: egyszerű, változatos, gyors fogások (X) FRISS HÍREK 21:27 20:30 20:01 19:32 19:03
Facebook CSOPORTUNKBAN szakmai témákat vitatunk meg, Facebook OLDALUNKON pedig értesülhetsz a legfrissebb hírekről. Kövesd a Bankár Magazint a közösségi média oldalakon is!
a) aranyérem b) serleg c) virágcsokor d) babérkoszorú e) töviskoszorú f) plüss figura 10) Mi volt az első ókori olimpiai helyszín? a) Athén b) Olümpia c) Róma d) New York e) London f) Párizs Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
1) Mikor volt az első ókori olimpia? a) kr. e. 776 b) kr. 767 c) kr. u. 776 d) kr. 767 e) nem volt f) kr. 1000 2) Hány méter hosszú volt egy stadion? a) 200m b) 192m c) 400m d) 176m e) 1500m f) 100m 3) Kinek a tiszteletére rendezték a mondák szerint az ókori olimpiai játékokat? a) Héra b) Aphrodité c) Dionüszosz d) Zeusz e) Apollón f) Pallasz Athéné 4) Milyen versenyszámok szerepeltek az ókori olimpián a sporton kívül? a) sütés b) kardvívás c) labdarúgás d) szántás e) trombitálás f) falrajzolás 5) Mi volt ez egyetlen versenyszám az első 13 ókori olimpián? a) vívás b) diszkoszvetés c) stadionfutás d) kocsihajtás e) pankráció f) ökölvívás 6) Melyik versenyszám nem szerepelt az ókori olimpián? a) stadionfutás b) gerelyhajítás c) birkózás d) távolugrás e) diszkoszvetés f) rúdugrás 7) Kik versenyezhettek előszőr? a) nők b) rabszolga nők c) rabszolga férfiak d) szabad férfiak e) gyerekek f) csak a császár 8) Milyen volt a kötelező felszerelés? a) mez és rövidnagrág b) nem volt c) meztelen d) hosszú nadrág és póló e) szoknya f) mindegy csak fehér legyen 9) Mi volt előszőr a győztes jutalma?
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom A pánhellén játékok és ókori olimpiák ismerete. Jó, ha vannak történelmi, művészeti ismereteid a hellén civilizációról. Megismered, milyen motivációk hívták életre az újkori olimpiákat, az olimpiai mozgalmat és jelképeket. Azt, hogy mi az az olimpia, mindenki tudja, aki szereti a sportot. Azt azonban tudod-e, ki, mikor, hol, miért és hogyan hozta létre? Hamarosan megkapod a válaszokat. A Kr. u. 393-ban megrendezett utolsó ókori olimpiát követően több mint 1500 évig nem rendeztek játékokat. Az újkori olimpiák gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza. Az emberek felfedezték az antik görög értékeket, köztük a legnagyobbat, magát az embert. Az egyház ellenében lassan kialakult az a felfogás, amelynek képviselői az evilági életben is szépséget és örömöt akartak lelni. Az első "olimpiai testgyakorlati bemutatót" a németországi Badenben rendezték 1516-ban. Az első, valóban rendszeres, az olimpiához hasonló sportesemény hazája Anglia.
Mindjárt a bejárat után láthatjuk az olimpiai "fitness-termeket": a Gümnaszion és a Palesztra oszlopai közt tartották egykoron edzéseiket a könnyűatléták, bokszolók és birkózók. A fallal körülvett Altisz, a szentélykörzet központjában álltak Zeusz és felesége, Héra templomai. A Zeusz-templom hatalmas, törött oszlopai több mint 10 m magasak voltak. A templom mindkét oromzatát pároszi márványból faragott szoborcsoportok díszítették. A szentély fából, aranyból és elefántcsontból faragott kolosszális Zeusz szobra már nincs meg. Pheidiász műve, a trónján ülő Zeusz az ókor hét világcsodája egyikének számított. Olimpia eme legnagyobb templomában történt az "olümpikonok", a győztesek díjának átadása is. Itt állt a szent olajfa, melyről ágakat vágtak a győztesek koszorújához. Az olimpiai liget kedvelt fotómotívumának számítanak a Héra-templom karcsú oszlopai. A kr. VI. -VII. sz. -ból származó templom az egyik legrégibb Görögországban. Héra temlpoma a Kronosz -hegy lábánál állt, melyen manapság minden nyári és téli olimpia előtt egy parabolatükör segítségével meggyújtják az olimpiai lángot.
I. Jakab király igazi sportembernek számított a maga korában. Az ő támogatásával 1604-ben Robert Dover királyi ügyész dél-angliai vidéki birtokán megrendezte az English Olimpic Games (inglis olimpik gémz), illetve a Costwold Games (kocvold gémz) elnevezésű versenysorozatokat, amelyeket pünkösd táján tartották. A többnapos versenysorozatban voltak atlétikai versenyek, botvívás, birkózás, lófuttatás, nyúlvadászat, sakk, ének, zene. A játékokon – az ókori versenyekkel ellentétben – nemi és osztálykülönbségre való tekintet nélkül mindenki részt vehetett. Ezért ezek a játékok szellemiségüket tekintve már nem álltak messze az újkori olimpiáktól. 1793-ban a német testnevelés- és tornamozgalom legnagyobb alakja, Johann Christoph Friedrich GutsMuths (johan krisztof fridrih gucmutsz) kihirdette az olimpiai játékok felújításának azonnali szükségességét. Ekkor még mindig egy évszázaddal az első valódi újkori olimpia előtt járunk. Ferenc Lipót herceg támogatásával létrehozták a mai Németország területén a dessaui Olympiai Egyesületet, amely még az 1830-as években is rendezett antik görög mintájú tornaünnepélyeket.
Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.
Tuesday, 13 August 2024Mester Cukrászda Marcali