Ágazati Szakmai Pótlékok Tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete: Báthory István Erdélyi Vajda Kayaks

A Kormányrendelet 2015. január 1-jén hatályba lépett módosításai – a pedagógusok illetményeit érintő változások kivételével – tartalmilag nem jelentenek lényeges változást a jogszabályban. A változások lényege két területet érint, amelyek az alábbiak... 1. A pedagógusok illetményére vonatkozó változások átvezetése A köznevelési törvény 2015. január 1-jén az alábbi szöveggel van hatályban: 94. § (4)/v) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 2015. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg. A 2014. Oktatási Hivatal. december 29-ig hatályos előírás a következőként szólt: 94. § (4)/v) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy 2014. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg.

1. Módosult a 326-os Kormányrendelet :: PDSZ
2. 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár
3. Ágazati szakmai pótlékok tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete
4. Oktatási Hivatal
5. Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) – Wikipédia
6. 1586. december 12. | Báthory István lengyel király halála Grodnóban
7. Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534) - Wikiwand
8. Báthory István erdélyi vajda fejedelmi hatalma.doc - Google Docs

Módosult A 326-Os Kormányrendelet :: Pdsz

Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette az OH-t (eddig: a kormányhivatalt), a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Ágazati szakmai pótlékok tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében az OH (eddig: a kormányhivatal) akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi az OH (eddig: a kormányhivatal). 11. § (12) Az OH (eddig: a kormányhivatal) a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.

235/2016. (Vii. 29.) Korm. Rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

A Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központ közreműködik az Oktatási Hivatal által szervezett, a pedagógusok előmeneteli rendszerének részeként működő pedagógusminősítési eljárás megszervezésében és megvalósításában. Feladatunk az intézmények, pedagógusok és a szakértők támogatása. Az eljárással kapcsolatos kérdéseket, észrevételeket a e-mail címre várjuk. Az eljárással kapcsolatos útmutatókat, kiadványokat az alábbi linken érheti el: A Kormány 417/2020. rendelete módosítása a következőképen érinti a pedagógusok végzettségi és szakképzettségi követelményeinek szabályozását: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény hatálya alól szeptember 1-től kikerült a pedagógusok foglalkoztathatóságának végzettségi és szakképzettségi követelményrendszere. A hatályos szabályozást jelenleg a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. rendelet V/A. 326/2013. (viii. 30.) korm. rendelet 6. mellékle. FEJEZET A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN, ÓRAADÓKÉNT FOGLALKOZTATOTTAK VÉGZETTSÉGI, SZAKKÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYEI valamint a 6. számú melléklet tartalmazza.

Ágazati Szakmai Pótlékok Tájékoztató - Pedagógusok Szakszervezete

11. § (8a) Ha a pedagógus munkaköre vagy tanár esetében az általa tanított tantárgy a jelentkezést vagy a portfólió feltöltését követően megváltozik, és ennek következtében a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában a pedagógus véleménye szerint nem valósítható meg, a pedagógus a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásától számított öt munkanapon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig köteles értesíteni az OH-t (eddig: a kormányhivatalt). 326/2013. (viii. 30.) korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről. Az OH (eddig: a kormányhivatal) értesítését követően a pedagógus jogosulttá válik a megváltozott munkakör vagy tantárgy szerint a portfólióját módosítani. A módosításra legfeljebb egy hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik napig le kell zárni a portfólió módosítását. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.

Oktatási Hivatal

Hogyan kell megállapítani az ágazati szakmai pótlékot? július 1-jétől tehát a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye tíz százalékának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosult. A pótlék számításának alapja a foglalkoztatott – pótlék (a pótlék fajtájától függetlenül) – és illetményeltérítés (negatív vagy pozitív irányba differenciált illetmény és a besorolási illetmény különbözete) nélkül számított illetménye, vagyis az Nkt. 326/2013. (viii.30.) korm. rendelet 10/d.§ (3) bekezdés c) pontja vagy a (8) bekezdés. 65. § (2) bekezdése és 7. melléklete alapján meghatározott, a közalkalmazott fizetési fokozatához és fizetési kategóriájához tartozó garantált (besorolási) illetmény. A pótlék összege tehát függ a foglalkoztatott végzettségi szintjétől és a besorolásától (fizetési fokozat, fizetési kategória). Akinek azonban a "tábla" szerinti illetménye a garantált bérminimumot nem éri el, annál a 10%-os mértéket a garantált bérminimumból kell számítani, és arra is épül rá. Pótlék vagy bérelem?

2015. január 1-jétől tehát az illetményalap elszakad a minimálbér összegétől, és az adott év költségvetési törvényében rögzített vetítési alap határozza meg! A 2015. évi költségvetésről szóló 2014. évi C. törvény határozza meg a szóban forgó vetítési alapot az alábbiakban: 61. § Az Nkt. 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint. Ez azt jelenti, hogy 2015. január 1-jén a pedagógus alapilletmények nem emelkednek. A kormányrendelet 38. §-a ennek megfelelően csupán formálisan módosul úgy, hogy a minimálbér helyére minden szövegben a vetítési alap kerül. A százalékos szorzószámokban nincs változás. 38. § (1) 2015. 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. január 1. és 2015. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap (eddig: a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének) a) 118, 9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163, 3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179, 6 százaléka mesterfokozat esetén.

Báthory István a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1530 februárja – 1534. március 17. Előd Perényi Péter Utód Majláth István Született 1477 [1] nem ismert Elhunyt 1534 (56-57 évesen) Gyulafehérvár Szülei Zsofia Bánffy de Losoncz Nicholas Báthory Házastársa Thelegdy Katalin Gyermekei Báthory István Báthory Kristóf Báthory Anna Andrew Báthory Foglalkozás arisztokrata Vallás római katolikus Somlyói Báthory István ( 1477 – 1534. ) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja. [2] Élete [ szerkesztés] Somlyói Báthori Szaniszlófi [3] Miklós (1462–1500) és losonci Bánffy Zsófia fiaként született, 2 fiú- és 4 lánytestvére volt. [2] 1519. november 26-án egy egyezséggel valamint törvénytelen foglalásokkal ágának tagjaival együtt megszerezte Szinyér várat, valamint Szinyérváralja mezőváros (oppidum) és uradalom felét a Bátoriak ecsedi ágától. Ekkor Szapolyai János familiárisa volt. 1520. október 22-én mint szabolcsi ispán kap parancsot, ispánságát valószínűleg erdélyi alvajdai tisztségének elnyeréséig töltötte be, amely tisztségben 1521. június 5-én szerepel először a forrásokban és 1522. november 28-án a tisztséget még viselte.

Báthory István (Erdélyi Vajda, 1477–1534) – Wikipédia

Báthory István (somlyói), erdélyi fejedelem, később lengyel király, B. István erdélyi vajda fia, szül. 1533. szept. 27. Somlyón; tanult a paduai egyetemen. Az erdélyi fejedelem udvarából több izben járt mint követ Ferdinándnál és II. Miksánál. 1571. máj. 25. János Zsigmond halála után választatott erdélyi fejedelemmé. 1576. 1. lengyel királylyá koronáztatott. Meghalt 1586. decz. 12. Grodnóban. A kolozsvári akadémiáról és konviktusról szóló alapítványlevelében 1581-ben dicséri a jezsuitákat és nem tűrhette az unitáriusok erkölcsi hatalmát; ez birta a sajtónak korlátozására. A tudósokat pártfogolta; Brutus Mihályt ő bizta meg Magyarország történetének megirásával. Leveleit és beszédét Menckenius adta ki a következő czímmel: Sigismundi Augusti Poloniarum regis epistolae legationes et responsa, nec non Stephani Bátori epistolarum decas et oratio ad ordines Poloniae. E museo H. de Huyssen. Accedunt opuscula duo alia. Lipsiae. 1703. 535–557. lapokon. Mureti (Marci Ant. ) Orationes, eipistolae et poemata.

1586. December 12. | Báthory István Lengyel Király Halála Grodnóban

1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón, a törökverő erdélyi vajda Báthory István és Telegdy Katalin gyermekeként. Miután apja, nem sokkal fia születése után meghalt, nevelésével Várday Pál esztergomi érsek foglalkozott. Alapos humanista műveltségét I. Ferdinánd udvarában és Itáliában szerezte. A magyar nyelv mellett, latinul, németül, majd lengyelül is jól megtanult, rendkívül magas színvonalú hadi és politikai ismereteket sajátított el már ifjú korában, és lelkes pártfogója volt a művészeteknek is. Amikor 1556-ban Izabella királyné és a gyermek János Zsigmond visszatértek Erdélybe a hatalom átvételére, Báthory már a "nemzeti párt" megbecsült tagjaként latin nyelven üdvözölte a királynét. Báthory István 1564-től Várad főkapitányaként tevékenykedett, amely megbecsült helyet jelentett az erdélyi társadalmi és hatalmi hierarchiában, ez a vár politikai és katonai szerepéből adódott, amelyet Várad ezekben a viharos évtizedekben betöltött. 1565 és 1567 között I. Miksa rabja volt Prágában; a nemzetközi jog durva megsértésével János Zsigmond hivatalos követeként, de ügyetlen diplomáciai utasítás következtében vetették fogságba.

Báthory István (Erdélyi Vajda, 1477–1534) - Wikiwand

Báthori István Báthori István alakja a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján a Magyar Királyság országbírója Hivatali idő 1471 – 1493 Előd Pálóczy Mátyás Utód Kórógyi János a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1479 – 1493 Előd Vingárti Geréb Péter Utód Losonczi László, Drágffy Bertalan Született 1430 [1] Magyar Királyság Elhunyt 1493 (62-63 évesen) [1] Szülei Báthori István Foglalkozás politikus Vallás római katolikus A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat. Ecsedi Báthori István ( 1430 – 1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik. Báthori Erzsébet ükapja. Élete [ szerkesztés] 1458 -tól asztalnokmester, 1471 -től 1493 -ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 -től 1493-ig erdélyi vajda. Mátyás halála után II.

Báthory István Erdélyi Vajda Fejedelmi Hatalma.Doc - Google Docs

E küzdelmek idején a király jószerével csak saját bevételeire és hű erdélyi katonáira – köztük Székely Mózes későbbi fejedelemre (ur. 1603), Bornemissza Jánosra, vagy az időközben kegyelemben részesített Bekes Gáspárra – számíthatott, aminek fényében az oroszok felett aratott diadal és az 1582. évi Jam Zapolszki-i béke értékét még magasabbra kell becsülnünk. A Livónia visszafoglalásával záruló háborúban Báthory István diplomáciai zsenije is nélkülözhetetlennek bizonyult, ugyanis a szorult helyzetbe kerülő cár azzal próbált szövetségeseket találni Nyugat-Európában, hogy ígéretet tett Oroszország katolizálására, és a késlekedésért ellenfelét tette felelőssé. Báthoryra így 1582-ben már komoly nyomás nehezedett a pápaság és a Habsburgok részéről, ám I. Rudolf (ur. 1576-1608) semlegességét végül így is biztosítani tudta. E küzdelmek fényében talán nem meglepő az az állítás, hogy Erdély számára nem hozott kézzel fogható hasznot Báthory István lengyel királlyá választása. Báthory minden időben gondoskodott arról, hogy – fivére, Kristóf, majd egy háromtagú tanács, végül Ghiczy János irányításával – stabil kormányzat vigye Erdély ügyeit, és az oszmánokkal fenntartott status quo ellenére komoly erőfeszítéseket tett a vazallus állam felvirágoztatására.

A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Forrás Magyar életrajzi lexikon Középkorportál Erdély-portál

Friday, 26 July 2024

Műanyag Bejárati Ajtó 80X200