Anna Peti Gergő Betiltása – Deepwater Horizon Katasztrófa 2019

Hajrá! Én imádom, mert úgy alakítom, ahogy szeretném és olykor meg is lepődőm magamon, honnan szedek ennyi hirtelen ötletet és élvezettel nézem a lányok elvarázsolt arcocskáját, ahogy látják a lelki szemeik előtt a kimondott eseményeket. :) Együtt lenni jó, mesélni jó! Anna, Peti, Gergő mesesorozat szerintem jó, és erre negatív sablont húzni már nem jó! Túlzások és sztereotípiák helyett keressünk alternatívákat, találjunk rá a saját stílusunkra és éljünk szeretetben. A cikk beszerkesztésekor olvasottak alapján elővettem egy Anna, Peti, Gergő könyvet. Elolvastam a fenti gondolatok alapján, már kevésbé volt frusztráló, mint pár éve. Bevallom, Évi fején találta nálam a szöget, nem tudtam alkalmazkodni a történetek által sugallt tökéletességhez. Aztán a kisfiam elkezdte lapozgatni az évek óta "titkosított" könyvet és 1 órát olvasta folyamatosan – pedig fél óra olvasásra is nehéz őt néha motiválni alsósként -. Anna, Peti és Gergő – Wikipédia. (a szerkesztő vallomása) Évi korábbi cikkeit itt olvashatod el: Következetesség, rendszeresség, nyugalom - Az esti rituálé kulcsa A gyerekektől kapott csodák Mesés cikkeket itt olvashatók: 9+1 cikk a népmeséről Népmese a Facebookon A mese varázsa Mesét olvasni, mesét hallgatni öröm Mesés hétköznapok 3 tipp hogyan tegyük különlegessé a népmese napját A Pompás Napok csapatával várjuk jelentkezésetek és megkereséseiteket akár felnőttként érdeklődtök, akár gyermekeiteket szeretnétek mesei élményekhez juttatni.

• Anna, Peti és Gergő – Wikipédia
• Deepwater horizon katasztrófa 6
• Deepwater horizon katasztrófa 5
• Deepwater horizon katasztrófa program

Anna, Peti És Gergő – Wikipédia

Kimagasló szakmai tevékenységért az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015-ben "Pro Familiis" díjban részesítette Bartos Erikát. Részlet Balog Zoltán miniszter úr beszédéből a Pro Familiis- és Pro Caritate-díjak átadásán (2015): "A díjazottak között van egy anyuka, akinek első gyermeke nehezen fogadta kistestvérét, az ezzel együtt járó helyzetet. Ő megrajzolta a kislányának mindazt, ami velük történt, mindazt, ami egy kisgyermek mindennapjainak a része. A történetek folytatódtak, és könyv formában egyre több gyerek követhette a háromgyerekessé nőtt család mindennapjait. Újabb mesekönyvek születtek, melyek szintén a gyermekek kedvenceivé váltak. Jótékonysági szervezetek munkatársai is megkeresték ezt az anyukát, olyan édesanyák, akiknek gyermekeit szintén elvarázsolta meséi derűjével, kedvességével, és azt kérték, hogy készítsen olyan mesekönyveket, amelyek a betegséggel küzdő gyermekek számára jelentenek kapaszkodót. Így jött létre a Szívfüzet, amely a szívkatéterezés előtt álló kisgyermekeknek mesél rajzosan az orvosi vizsgálatokról, és így jött létre a Bátorságpróba, amely a daganatos és leukémiás gyerekeket készíti fel rajzos mese nyelvén a rájuk váró vizsgálatokra, kezelésekre.

Vagyis Bartos Erika valamit nagyon eltalált. Így azok a szülők, akik hozzám hasonlóan masszívan benne vannak az APG-őrületben, jobb ha felkészülnek az életkor szerinti következő őrületre lépésre, Bartos Budapest-sorozatára, melyben egy Brúnó nevű gyerek járja körbe a város híres és kevésbé híres pontjait. A könyvről Miklósi Gábor írt korábban egy cikket, melyből nemcsak az derül ki, hogy Brúnó nagybátyja közel annyi pénzt költ el egy nap alatt a budai várnegyedben, amennyiből legalább öt szép állapotú APG-könyvet is vehetne, de az is, hogy bár szülőként sokszor gyötrelmes olvasmány (teljes mértékben), a gyerekek kifejezetten élvezik. Ebből pedig az következik, hogy az első kötet után már rendeled is a másodikat és így tovább. Illetve az, hogy napokon belül egy Brúnó-könyvvel a kezedben sétálgatsz a várban, mint azok a családok, akiket a hétvégén láttam a Tóth Árpád-sétány környékén.

A perben idén született volna ítélet, de ez a megállapodás miatt okafogyottá vált. Ugyanakkor a katasztrófa kapcsán több másik, kisebb horderejű ügy is folyik a BP és alvállalkozói ellen. A BP által üzemeltetett Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformon 2010. április 22-én robbanás történt, majd tűz ütött ki, 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olaj elérte a Mexikói-öböl partvidékét, súlyos károkat okozva több ágazatnak és az élővilágnak. Egy tavalyi jelentés szerint négy évvel a katasztrófa után is legalább 3200 négyzetkilométernyi területen borította lesüllyedt olaj a tengerfeneket a Mexikói-öbölben. Az olajcég saját bevallása szerint a katasztrófával kapcsolatos költségei már a kártérítés megfizetése nélkül meghaladták a 42 milliárd dollárt. Mindazonáltal a cég csütörtökön reálisnak nevezte a kártérítési megállapodást, a londoni és New York-i tőzsdén jegyzett részvényeinek árfolyama pedig 5, 3, illetve 5 százalékkal emelkedett az egyezség hírének hatására.

Deepwater Horizon Katasztrófa 6

"És az első dolog, amelyet [a szerencsétlenség után] a kezembe nyomtak, egy papír volt arról, hogy őket nem terheli semmilyen felelősség". Hamisították a kitörésgátlók teszteredményeit A BP a robbanás után huszonhárom nappal közzétett egy felvételt a mélytengeri olajszivárgásról. A 30 másodperces videón az látszik, hogy a tengerfenéken egy vezetékből nagy erővel lövell ki a sötét folyadék. A szivárgás időnként világosabb színűre vált, ez azt jelzi, hogy az olajjal együtt földgáz tör fel a kútból. Egyes értesülések szerint a BP a Fehér Ház nyomására hozta nyilvánosságra a felvételt, amit hírtelevíziók kérésére mindeddig nem tett meg. Miközben zajlik a szövetségi vizsgálat a katasztrófát kiváltó robbanás okairól, és az érintett olajcégek is belső vizsgálatokat folytatnak, kiderült: azt a biztonsági kitörésgátló szelepet, amelynek vészhelyzet esetén el kellene zárnia az olaj útját és amely a Deepwater Horizon kút esetében csődöt mondott, nem tesztelték rendesen. Egy olajipari bennfentes pedig kiszivárogtatta: a BP évek óta tudta, hogy kitörésgátló berendezések teszteredményeit hamisították meg Alaszkánál.

Ebből a szempontból az idő az olajvállalatoknak kedvez, ugyanis ezek az energetikai cégek továbbra sem tettek le a mélytengeri kitermelésről, erre drasztikus példával szolgálnak az Északi-sark gyarmatosítására tett jelentős kísérletek. Változott-e a bármi is a nyugati világ szemléletén a Deepwater Horizon pusztulása óta? Ezt a kérdést feltettük a Greenpeace-nek is, egyben arra kértük a nemzetközi környezetvédelmi szervezetet, hogy értékelje a jelenlegi állapotokat. Válaszukban emlékeztetnek: még mindig körülbelül 1 millió hordónyi olaj van a Mexikói-öbölben, ami folyamatosan károsítja nemcsak a környék ökoszisztémáját, de kockázatot jelent a partvidék halászatból és turizmusból élő lakossága számára is. A Greenpeace álláspontja szerint mindent meg kell tenni azért, hogy hasonló katasztrófákra ne kerülhessen sor a jövőben, hiszen a tengerbe kerülő olaj nemcsak az élővilágot teszi tönkre, és ejt akár évtizedig be nem gyógyuló sebet az ökológiai rendszerben, de a (helyi) közösségek életkörülményeit is rendkívül káros módon befolyásolhatja.

Deepwater Horizon Katasztrófa 5

Napra pontosan tíz éve, 2010. április 20-án történt a történelem legsúlyosabb olajkatasztrófája, a Deepwater Horizon olajfúrótorony felrobbanása. A katasztrófa emlékét a halak szervezete és a tengerfenék is őrzi a Mexikói-öbölben. A szakemberek előrejelzései szerint 50-100 évbe is telhet a helyi ökoszisztéma regenerálódása – írja az MTI. A 2010. április 20-i katasztrófa nyomán kiáramlott olaj döntő része a tengerfelszínen terült szét. A nyersolaj egy jelentős hányada azonban a tengerfenéken ülepedett le. A kiérkező egységek meggyújtották a felszíni olajréteg egyes részeit, hogy megakadályozzák a part menti és mocsaras területek beszennyeződését. A nyersolaj azonban több ezer olyan különböző szénvegyületet tartalmaz, amely mérgezőbbé válik elégetés után. Ezek a vegyületek pedig a tengeri hóhoz – szerves és ásványi részecskék alkotta pelyhekhez – tapadva beterítik a tengerfeneket, komoly fenyegetést jelentve az ott élő organizmusokra nézve. A Dél-Floridai Egyetem C-IMAGE (Center for Integrated Modeling and Analysis of the Gulf Ecosystem) nevű központjának tengerkutatói 2011 óta elemzik a világ eddigi legnagyobb óceáni olajömlésének, a természetbe jutott több százmillió liter nyersolajnak a hatásait a Mexikói-öbölre.

A kutatók szerint az olajkatasztrófa a kereskedelmi szempontból fontos halfajok jelentős részére negatív hatással volt. Az eredmények szerint az olajszennyezést a mélyebb vizekben – nagyjából 200-1000 méteres mélységben – élő halak is megérezték. Ezek a fajok különösen fontosak, ugyanis a nagyobb, kereskedelmi szempontból jelentős halak, tengeri emlősök és madarak táplálékforrásául szolgálnak. Azt is vizsgálták, hogy az olaj hogyan befolyásolja a kifejlett halakat. Megállapították, hogy a Paralichthys lethostigma nevű faj felnőtt egyedeinél például az oxidatív stressz tünetei jelentkeznek, ha az állatok 35 napig olajjal szennyezett üledékkel érintkeznek. (Borítókép: Deepwater Horizon olajfúrótorony oltása 2010. április 21-én. Fotó: Handout / Getty Images Hungary)

Deepwater Horizon Katasztrófa Program

2018-ig bezárólag közel 250 napot töltöttek a tengeren, és ez idő alatt több mint 15 ezer halat vizsgáltak meg, továbbá 2500 üledékmagmintát gyűjtöttek be az olajkiömlés helyszínéről. Az olajkiömlést követően a kutatók a nyersolajban természetes módon előforduló policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) megemelkedett koncentrációját mutatták ki a halak szöveteiben. Öt-hat évvel később a PAH-szint még mindig magasabb volt a halak szervezetében, mint az olajkiömlést megelőzően. A régióból begyűjtött üledékmagmintákból kiderült, hogy a számos halfaj, tintahal és tengeri emlős fontos táplálékforrásának számító egysejtű eukarióta élőlények, az úgynevezett likacsosházúak aránya 80-90 százalékkal csökkent a térségben a katasztrófát követő 10 hónapban, és fajainak sokszínűsége is 30-40 százalékkal esett vissza. A minták továbbá az oxigénszint csökkenését mutatták az olajkiömlést követő három évben. Az öböl területén eddig megvizsgált halak mindegyikének szervezetében kimutattak szénhidrogéneket, ami a régió krónikus és folyamatos olajszennyezettségének a jele.

Az olajfolt felbecsülhetetlen mértékű károkat okozott a deltában, mintegy 1200 kilométer hosszan szennyezve a partokat. A szakemberek érhető módon azonnal nekiláttak a katasztrófa következményeinek elhárításához. Oltani kezdték a lángoló szigetet, illetve tankerhajók bevetésével kísérletet tettek arra, hogy az olajat felfogják. A károk enyhítése érdekében a civilek is összefogtak. A katasztrófa súlyosságára és a tehetetlenségre utal például az a kétségbeesett intézkedés, hogy a helyi fodrászatok hajat gyűjtöttek annak érdekében, hogy azt az öböl partjára vigyék, mert a haj magába szívja az olajat. Becslések szerint a kiömlött olajnak kicsivel kevesebb, mint az ötödét sikerült ilyen vagy olyan módon felszívni. Ellenőrzött körülmények között a víz felszínén lévő olaj elégetésével is próbálkoztak. Bonyolult eljárással, 87 napnyi küzdelem után sikerült megfékezni az olaj kiömlését. A "takarítás" pedig csak 3 év után ért véget. Az Obama-kormány a katasztrófa után leállíttatta a mélytengeri fúrásokat, illetve halászati tilalmat vezetett be.

Friday, 16 August 2024

Parasyte 3 Rész