Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Köztulajdonban Álló Gazdasági Társaságok Kontrollrendszere
Az irányelv elősegíti a törvényi és egyéb jogszabályi előírások helyes, azonos módon való értelmezését, a rugalmas alkalmazkodást, színvonalasabb munkavégzést. Az irányelvben foglaltak elsősorban ajánlások, gyakorlati útmutatók, amelyek segítenek a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének a jogszabályi előírásoknak megfelelő belső kontrollrendszer létrehozásában és annak lehető leghatékonyabb működtetésében. Jogkövető szerkesztőség (2022-02-01)
Szabályozási Tudástár
2019. december 31. 12:30 2020. január 1-jén lép hatályba a a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23. ) Korm. rendelet A köztulajdonban álló gazdasági társaságok számára jogszabály eddig nem írta elő belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének kötelezettségét. Azonban az általuk kezelt állami vagyon és a felhasznált közpénzek miatt ez indokolt. Az új szabályozás a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő a köztulajdonban álló gazdasági társaságokra terjed ki, illetve azon köztulajdonban álló gazdasági társaságokra, amelyek a felügyelőbizottság javaslata alapján vállalták a belső kontrollrendszer kialakítását és működtetését (a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. § (2) bekezdése alapján). A szabályozás újszerűsége és átfogó jellege miatt a kormányrendelet 2020. Köztulajdonú munkáltató vezető munkavállalója. január 1-jétől lép hatályba, azonban alkalmazni 2020. július 1-jétől szükséges, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok fel tudjanak készülni a jogszabályban meghatározott követelmények teljesítésére.
Ezzel van összefüggésben az a tilalom is, amely szerint a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban a felek az Mt. -ben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben nem állapodhatnak meg [Mt. § (2) bekezdés a) pont]. A vezető állású munkavállalókra vonatkozóan ugyanakkor nem tartalmaz olyan rendelkezést az Mt., amely tilalmazná a törvényi szabályoktól eltérő felmondási idő ilyen mértékű alkalmazását, vagy akár az ennél hosszabb felmondási időt is. Államháztartási Szabályozás. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony és a vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok is az Mt. munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályokat tartalmazó XV. fejezetében kerültek meghatározásra, anélkül, hogy erre az esetre nézve maga a törvény egyértelmű iránymutatást adna. Azt gondolom, hogy a köztulajdoni jellege a munkáltatónak nem írhatja felül a vezető állású munkavállalókra irányadó szabályok alkalmazását. A felmondási jog korlátozásának kérdése Érdekes kérdésként merül fel a vezető állású munkavállalók esetében azon rendelkezés, amely szerint a felek megállapodása esetén – legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt.
Államháztartási Szabályozás
A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze a köztulajdonban álló gazdasági társaságok integritási kockázatait, korrupcióval szembeni ellenálló-képességét és feltárja ezek összefüggéseit a társaságok főbb jellemzőivel. Az ÁSZ kérdőíves kutatásában 752 állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő társaság vett részt. A felmérés keretében beérkezett és feldolgozott kérdőívek alapján azonosításra kerültek az integritás szempontjából különösen veszélyeztetett területek, valamint azok az integritást erősítő kontrollok, amelyeknek a szélesebb körű alkalmazása jelentősen növeli a köztulajdonú gazdasági társaságok korrupcióval és más, az integritásukat sértő eseményekkel szembeni ellenálló-képességét. Az integritás-kérdőívre adott válaszok alapján a gazdasági társaságok integritási, korrupciós érintettségére és az integritáskontrollok kiépítettségi szintjére vonatkozóan három, százalékos formában kifejezett index került kiszámításra: Eredendő Veszélyeztetettségi Tényezők (EVT), Veszélyeztetettséget Növelő Tényezők (VNT) és Kontrollt Erősítő Tényezők (KET) indexe.
azon általános szabálya is, amely a munkáltatói felmondást indokoláshoz köti, míg a munkavállaló számára nem ír elő ilyen kötelezettséget. Forrás:
Köztulajdonú Munkáltató Vezető Munkavállalója
Mivel a belső ellenőrzés a belső kontrollrendszer egyik eleme, a nyomon követési rendszer (monitoring) alá tartozik, így ennek kialakítása is kötelező a Takarékostv. hatálya alá tartozó társaságoknál. A Takarékostv. §. (2) bekezdése szerint azonban az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti a belső kontrollrendszert (és ezen belül a belső ellenőrzési rendszer). Vagyis, ha nem felelnek meg a fent leírt feltételeknek, nem kötelesek a belső kontrollrendszert működtetni és a belső ellenőrzésről gondoskodni, de a felügyelőbizottságuk javaslata alapján alkalmazhatják. A megfelelést támogató funkció is a belső kontrollrendszer szerves része, míg a belső ellenőrzés "utólagos" monitoring tevékenységet végez, addig a megfelelési tanácsadó feladata a folyamatos kontroll biztosítása a szervezet működésében. Vagyis a megfelelési funkció kialakítása is szükséges azon szervezetek számára, akik belső kontrollrendszert működtetnek.
(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.
Friday, 28 June 2024Fogarasi László Végrehajtó