A Helység Kalapácsa Elemzés

A paródia eszközei Parodizálni azt jelenti, hogy valamit úgy utánzunk, hogy a tulajdonságait eltorzítjuk, felnagyítjuk, és ezáltal nevetségessé tesszük az adott dolgot. Parodizálni, karikírozni lehet művet, műfajt vagy stílust is (sőt, élő személyt is, ezt teszik a humoristák). Petőfi elsősorban az eposzt mint műfajt parodizálja, méghozzá úgy, hogy a formai jellemzőit felnagyítja, miközben a témáját alantasra cseréli. A paródia két legfontosabb eszköze a karikírozás és az ellentétezés. A karikírozás során mindig van egy minta, amit ki akarunk gúnyolni. Petőfi valószínűleg valamelyik Vörösmarty-eposzt használta, talán a Zalán futásá t (de a homéroszi eposzokra is támaszkodott: a témát pl. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – DIGITÁLIS MAGYARÓRA. az Odüsszeia adta, hiszen A helység kalapácsa is egy "hazatérő" férfiról szól, akinek a szerelmét más férfi ostromolja, és aki ezért bosszút áll). A karikírozás során a szerző megfigyeli a mintául választott mű alkotásmódját, formai elemeit, stb. és ezeket a jellemző tulajdonságokat aztán felnagyítja, eltúlozza, eltorzítja.

1. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – DIGITÁLIS MAGYARÓRA
2. Az eposzparódiák - Helység kalapácsa - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
3. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (elemzés) – Oldal 3 a 10-ből – Jegyzetek

Petőfi Sándor: A Helység Kalapácsa – Digitális Magyaróra

A János vitéz előtt jelent meg Petőfi egyik legnagyobb botrányt kiváltó műve, A helység kalapácsa (1844). E csodálatos humorú komikus eposz (vígeposz) több, mint a műfaj hasonló alkotásai. Pontosabb a meghatározás, ha eposzparódiá nak, műfajparódiának nevezzük. Ez nem csak egy humoros, komikus történet, és nem csak a figurák nevetségesek: itt maga a műfaj válik nevetségessé. Petőfi műve szinte ellehetetleníti, hogy bárki a klasszikus műfajjal kísérletezzen, nevetségessé teszi az eposzi hagyományokat az evokációtól kezdve az enumeráción át az állandó jelzőkig egyaránt. Az eposzparódiák - Helység kalapácsa - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A kortársak közül sokan Vörösmarty Zalán futása című eposza ellen írt pamfletként értelmezték Petőfi művét. Ha van is ebben némi igazság, Petőfi célja inkább az volt, hogy a nagyepikai hagyományok korszerűtlenségére és arra az archaikus, provinciális nyelvezetre hívja föl a figyelmet, mely a kor irodalmának fő sajátossága volt. Az eposzparódia azt a radikális nyelvi fordulatot készíti elő, melyet a költő lírai versei képviselnek.

Az Eposzparódiák - Helység Kalapácsa - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

Megtudjuk, hogy a helybeli "lágyszívű" kántor szerelmes Erzsók asszonyba. Harangláb, a "fondor lelkű egyházfi", akivel együtt iszogat, győzködi a kántort (aki nemcsak hogy nős, de felesége az "amazontermészetű" Márta), hogy vallja be Erzsóknak az érzelmeit. A harmadik énekben Fejenagy, a kovács, miután kiszabadult a templomból, a kocsmába megy Erzsókhoz, aki a szeretője. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (elemzés) – Oldal 3 a 10-ből – Jegyzetek. Igen ám, de ahogy benyit, meglátja, hogy a kántor épp szerelmet vall Erzsóknak. Fejenagy persze nekiesik a kántornak, és nagyon megveri. A kántor sírva elmondja, hogy Harangláb, a "fondor lelkű egyházfi" bujtotta fel őt, hogy valljon szerelmet, és ő találta ki, hogy zárják be Fejenagyot a templomba (észrevették ugyanis, hogy elaludt a mise alatt). Harnagláb úgy gondolta, amíg a kovács be van zárva, addig a kántor nyugodtan szerelmet tud vallani Erzsóknak. Fejenagy dühe ezután Harangláb ellen fordul, aki beismeri, hogy mindez igaz, és azért tette, mert utálja a kovácsot (hogy miért, azt nem tudjuk meg). Fejenagy és Harangláb ezután sértegetni kezdik egymást, majd össze is verekszenek.

Petőfi Sándor: A Helység Kalapácsa (Elemzés) &Ndash; Oldal 3 A 10-Ből &Ndash; Jegyzetek

Ezután kezdődik maga a történet, ami újabb eposzi kellékkel nyit. A cselekmény ugyanis in medias res, azaz a dolgok közepébe vágva, egy falusi templomban indul. A hívek vasárnap esti misére gyűltek össze, annak is a végén járunk. A pap éppen végez a szertartással, elhangzik az utolsó "ámen", amit a falusi gyülekezet szorgalmasan megismétel, majd pillanatok alatt kiürül a templom, az ajtókat bezárják. A nép szokásához híven átvonul a helyi kocsmába. A templomnak tehát elméletben kihaltnak kéne lennie, azonban ez nem így van. Az egyik sarokban valaki alszik. Ez a valaki a saját horkolására ébred fel és döbbenten veszi észre, hogy rajta kívül már senki sincs a templomban. Sőt, hamarosan azt is észreveszi, hogy az ajtót is bezárták, tehát kimenni sem tud. Az Olvasó számára hamar kiderül, hogy emberünk nem egy bonyolult lélek. Keresi a kijutási lehetőséget, de elsőre nem találja, bár néhány lehetőséget azért számba vesz: Hamar rájön, hogy kiabálni nincs értelme, mert a templom félórányira fekszik a falutól, senki sem hallaná meg.

Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Petőfi Sándor életútja és pályaképe; a verselemzési szempontok, az irodalmi fogalmak, a költői eszközök ismerete, romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma; ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről (Nemzeti dal és más lírai alkotások). A tanegység feldolgozása után: képes leszel tájékozódni a Petőfi-életműben és pályaképben, megismered a kapcsolódó alapfogalmakat, például azt, hogy mi a vátesz, a rapszódia, az ars poetica vagy azt, hogy ki volt Mózes, az érintett történelmi korszakról is ismereteket szerzel, a márciusi forradalom fő tendenciáinak megismerése segíteni fog téged a történelemben, láthatóvá válik a számodra, hogyan változott meg a pályán belül Petőfi költői felfogása. Kedves barátunk! Észrevetted, hogy a múlt nagy alakjai körbevesznek? Elgondolkodtál már azon, hogy a magyar irodalom és történelem nagyjai hogyan kötődnek ahhoz a helyhez, ahol élsz?

A költemény egyben jövendölés is, melyben jóslatot fogalmaz meg a költő, ezért váteszköltőnek is nevezzük. Petőfi Sándor a szabadszállási választások kudarcára Az apostollal felelt. Romantikus elbeszélő költeménye 1848 szeptemberének alkotása. A főhős, Szilveszter életét áldozza a magyar szabadságért. Rálő az uralkodóra, mert világos a számára, hogy a népre hiába vár, az éretlensége miatt még nem cselekvőképes. Sétánkat követően, remélem, te magad is felfedezed immár a jeleket, amelyeket a történelem és az irodalom hagyott maga után. Ceglédiként keresd fel a helyet, ahol Kossuth híres toborzó beszéde hangzott el! A pápaiak ismerjék meg az ókollégium melletti kis földszintes házat, ami Petőfi iskolás éveit idézi! A Felvidék is számtalan emléket őriz költőnkkel kapcsolatban… de élj akárhol is, mindig járj nyitott szemmel!

Friday, 28 June 2024

Kiadó Telephely Budapest