Radioactive Sugárzás Fajtái

Az atommag szerkezete A Bohr atommodell szerint a magban koncentrálódik az atom tömege, amely pozitív töltésű protonokból és semleges neutronokból áll. Ezt a magot veszi körül a negatív töltésű elektronok burka. Az elektronok és protonok száma megegyezik és töltésük abszolút értéke azonos. Rendszámnak nevezzük a protonok számát, tömegszámnak a protonok és neutronok összegét. A radioaktvitás fogalma Az izotópok atommagjai időben változásokon mehetnek keresztül. Eszerint a csoportjaik: - stabilak: az atommag szerkezete állandó, - természetesen radioaktívak:az izotóp atommagja külső beavatkozás nélkül is bomlik. A bomlás során radioaktív sugárzás képződik. - mesterségesen radioaktívvá tehető: az izotóp atommagja csak külső beavatkozás hatására bomlik. Itt is radioaktív sugárzás képződik. A radioaktív sugárzás jellemzői az aktivitás és a felezési idő. Gyakran a bomlás termékek sem stabilak, így ezek tovább bomolhatnak. Így jönnek létre a bomlási sorok. Az atommag bomlása Az atommag bomlásának a keletkező sugárzás alapján az alábbi főtípusait ismerjük: 1, alfa-bomlás, 2, beta-bomlás, 3, röntgen-sugárzás, 4, neutron–sugárzás Bomlási sorok A radioaktív bomlás során keletkező atommag lehet instabil, ilyenkor az atommag tovább bomlik a stabil állapot eléréséig.

1. Radioaktív sugárzás | Rák ellen | dr. Tihanyi
2. Fizika - 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis
3. Radioaktivitás | Sulinet Tudásbázis
4. Radioaktív sugárzás mérés - Lakótérharmonizálás

Radioaktív Sugárzás | Rák Ellen | Dr. Tihanyi

A radioaktív anyagok egyik fő jellemzője a felezési idő. Ez az az időtartam, amely alatt a sugárzó anyag atommagjainak fele elbomlik. A felezési idő egy-egy elemtől függően a másodperc tört részétől akár több milliárd évig terjedhet. A jód-131 izotóp felezési ideje például nyolc nap, az egész világon különböző mennyiségben jelen lévő urán-238-é viszont 4, 5 milliárd év. A testünk radioaktivitásának fő forrását alkotó kálium-40 izotóp felezési ideje például 1, 42 milliárd év. A sugárzások fajtái A "sugárzás" nagyon tág fogalom, és sok mindent magában foglal a fénytől és a rádióhullámoktól kezdve az ionizáló sugárzásig. Bennünket most csak ez utóbbi érdekel. Az ionizáló sugárzás onnan kapta a nevét, hogy amikor áthalad az anyagon, akkor annak részecskéi elektromosan töltötté, azaz ionizálttá válnak. Az élő szövetekben a sugárzás hatására létrejött elektromos töltésű ionok befolyásolhatják a normális biológiai folyamatokat. A radioaktív sugárzásnak is több típusa van, és ezek mind eltérő jellemzőkkel rendelkeznek.

Fizika - 11. éVfolyam | Sulinet TudáSbáZis

A DNS sérülése bekövetkezhet közvetlenül, amikor egy töltéssel rendelkező részecske ütközik vele, vagy indirekt módon, amikor is a DNS a szabadgyökökkel reagál. Amennyiben azok nem képesek regenerálódni, kijavítani saját magukat, dózistól, szervtől és egyéni adottságoktól függően, mutációk, kromoszóma aberrációk, rosszindulatú sejtes elváltozások jöhetnek létre. Védekezés módjai A radioaktív sugárzás ellen többféleképp védekezhetünk, ez függhet attól is, hogy melyik típusú sugárzásról van szó. Mindenképp elsődleges a minket érő sugárzás mértékének lehetőség szerinti csökkentése a lakókörnyezetünkben, általános esetben, minél kevesebb idő eltöltése sugárzó anyagok környezetében, a sugárforrástól való térbeli eltávolodás, ill. árnyékolás. Biológiai módja a védelemnek az antioxidánsok mennyiségének növelése a szervezetben. Ezzel csökkenteni lehet a sejtek sugársérülését. Ilyen pl. a C vitamin, E vitamin, SH csoportot tartalmazó szulfhidril tartalmú vegyületek: aminosavak, peptidek, enzimek, peroxidázok.

RadioaktivitáS | Sulinet TudáSbáZis

A hiroshimai atombomba (és általában a nukleáris robbanások) következtében a lakosság 2 dózist kapott a sugárzásból, egyet közvetlenül a robbanáskor, a másik dózist pedig a nukleáris porból. Ez a radioaktív szennyezés épül be a talajba és jut el a növényekbe, állatokba, élelmiszerekbe és fejti ki káros hatását még évek, évtizedek múlva is. A radioaktív sugárzás lehetséges következményei: - 100 rem esetén: hányinger, hányás, fejfájás, fehérvérsejt csökkenés - 300 rem esetén: hajhullás, emésztőrendszeri, idegrendszeri károsodás, fehérvérsejtek drámai csökkenése, immunrendszer erős meggyengülése Kutatók szerint 450 rem sugárzásba az emberek fele belehal, 800 rem-be pedig gyakorlatilag mindenki. Nem azonnal, hanem egy-két napon, héten belül. A radioaktív sugárzás mérésének legelterjedtebb mértékegysége a mSv (millisievert), amit egy bizonyos időegységre vetítve néznek (óra). Mekkora sugárdózist jelentenek az egyes beavatkozások? - egy banán elfogyasztása: 0, 1 μSv - fogászati röntgen: 5 μSv - CT vizsgálat: 0, 8–18 mSv A csernobili katasztrófa után a környéken 10-300 Sv/óra sugárzás volt mérhető.

Radioaktív Sugárzás Mérés - Lakótérharmonizálás

Vásárláskor legyünk körültekintőek, győződjünk meg a falazat anyagáról, a szerződésbe is írhatunk erre vonatkozó kitételt. Az energetikai tanúsítványnak is tartalmaznia kell a falazat anyagát. Gázbeton falazóelemből épült házat venne? Előtte három kihagyhatatlan lépést kell tennie, ha szeretne felelősségteljesen dönteni. Először méresse be az épületszerkezet radioaktív sugárzását. Ha ez nem mutat megemelkedett értéket az egészségügy határértékhez képest, akkor a tovább léphet és statikussal is vizsgáltassa meg az épületet. Amennyiben ő rendben találja, kérje ki építész véleményét is. Miért? Az 1990 előtt épült házak gázszilikát téglái még erőművi salakot tartalmaznak, a bányászott vasérc, aminek melléktermékét felhasználták gázbeton gyártásra, esetenként radioaktív sugárzással terhelt lehetett. Bár szerencsére ennek esélye rendkívül alacsony, mégis biztosat csak mérés után lehet mondani. A volt Szovjetunióból származó vasgyártás alapanyagok radioaktív sugárzása a származási hely függvényében változott, Magyarországon Rudabányán bányásztak radioaktív vasércet.

A repülővel utazók sugárterhelése például nagyobb, mint a földön tartózkodóké. Élelemből és vízből származó radioaktivitás A nálunk is népszerű élelmiszerek közül az egyik legsugárzóbb élelemforrás a banán. A banánszállítmányok néha képesek megszólaltatni a kikötőkben és a repülőtereken elhelyezett sugárkapuk riasztóját. Ennek ellenére sincs okunk az aggodalomra, mert a banánból csak elenyésző radioaktivitás jut a szervezetünkbe. Egy kilogramm banán nagyjából 130 Bq radioaktivitással rendelkezik a kálium-40-nek köszönhetően. Annak érzékeltetésére, hogy ez milyen parányi mennyiség, gondoljunk arra, hogy a testünkben 4000-6000 Bq radioaktivitás származik a kálium-40 bomlásából. A banán egyébként többek közt éppen magas káliumtartalmának köszönhetően olyan egészséges. A banán az egyik legsugárzóbb élelmiszer Forrás: Thinkstock A radioaktívabb élelmiszerek közé tartozik még (szintén elsősorban a magas káliumtartalom miatt) a répa (120-130 Bq/kg), a burgonya (120-130 Bq/kg) és a vörös hús (110-120 Bq/kg).

Nagyon sok hírnevet adó felfedezés volt a szerencsének köszönhető, ami természetesen nem csökkenti a felfedező nagyságát. ) Jó kísérleti fizikushoz méltóan kísérleteit meg akarta ismételni. Gondosan előkészítette a becsomagolt fotolemezt, rajta az uránsóval. Az időjárás azonban közbeszólt, nem sütött a nap, ezért egy fiókban helyezte el az összeállítást. Mivel napokig nem volt megfelelő napsütés, egy idő után úgy döntött, előhívja a lemezt, remélve, hogy van rajta valami homályosodás. Legnagyobb meglepetésére a kristály tökéletes árnyékát látta a fotolemezen. Ezután már nem a szerencsén múlott az eredmény. További, nagyon körültekintően végzett kísérletekkel kimutatta, hogy a sugárzásnak semmi köze a fluoreszcencia jelenségéhez. Azt is megállapította, hogy a sugárzás nem függ az urán fizikai vagy kémiai állapotától. Mikor ezt tisztázta, más jelenségek keltették fel figyelmét. Kutatásait Marie Sklodowska-Curie (1867-1934) folytatta tovább, férje Pierre Curie (1859-1906) és annak testvére segítségével.

Friday, 28 June 2024

Szülinap Férfiaknak Vicces