Wilson 14 Pontja – Diplomácia (Könyv) - Henry Kissinger | Rukkola.Hu

Békejavaslatok: – a szovjet kormány békedekrétuma – Wilson 14 pontja A békekonferenciát 1919. január 18-án Versailles-ban nyitották meg – 27 állam vett részt a tárgyalásokon – a veszteseket nem hívták meg. – Az államokat 70 hivatalos delegátus, körülbelül ezer szakértő képviselte. – Vezető szerepet játszott a "tízek tanácsa" (az 5 nagyhatalom: az USA, Anglia, Franciaország, Olaszország, Japán 2-2 képviselője). – Meghatározó személyiségek: – Clemenceau francia miniszterelnök – Lloyd George brit miniszterelnök – Wilson, az USA elnöke – Orlando olasz miniszterelnök A nagyhatalmak céljai – Anglia: Németország gyarmatait megkapni, tengeri hatalmát megszüntetni, Európában gátolni Franciaország túlzott megerősödését. – Franciaország: Németország teljes körű és hosszú távú meggyengítése. Fordítás 'Wilson elnök 14 pontja' – Szótár norvég bokmal-Magyar | Glosbe. – Olaszország: területeket akart a Monarchiától – az Adriai-tengert "beltengerré" kívánta tenni. – USA: Távol-keleti, dél-amerikai, szibériai területeken volt érdekelt. Németország – Versailles, 1919. június 28.

1. Wilson_elnök_14_pontja : definition of Wilson_elnök_14_pontja and synonyms of Wilson_elnök_14_pontja (Hungarian)
2. Wilson 14 pontja | Hadszíntér és hátország
3. Fordítás 'Wilson elnök 14 pontja' – Szótár norvég bokmal-Magyar | Glosbe
4. A fasizmus 14 pontja közül mennyi áll a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jelenlegi állapotára? : hungary
5. Keményen kritizálta Kissinger Európát
6. Egyéb történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu

Wilson_Elnök_14_Pontja : Definition Of Wilson_Elnök_14_Pontja And Synonyms Of Wilson_Elnök_14_Pontja (Hungarian)

Woodrow Wilson a Népszövetség alapokmány-tervezetét olvassa fel a párizsi békekonferencián (1919. február 14. ) Wilson elnök 14 pontja, illetve wilsoni elvek néven vált ismertté Thomas Woodrow Wilsonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének 14 pontból álló – részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentő – békejavaslata. A szenátus és a képviselőház közös ülésén hirdette meg 1918. január 8-án, az I. világháború végetvetése, az eljövendő háborúk minden lehetőségének kizárása és Európa újjáépítése érdekében. A kongresszusi beszéde egyben válasz volt Vlagyimir Iljics Lenin felhívására. A Szovjetek II. Összoroszországi Kongresszusának 1917. november 8-ai Dekrétum a békéről című rendeletére, amely bejelentette Oroszország azonnali kilépését a háborúból. Wilson_elnök_14_pontja : definition of Wilson_elnök_14_pontja and synonyms of Wilson_elnök_14_pontja (Hungarian). Felhívott egy területi elcsatolásokkal nem kompromittált, általános, igazságos és demokratikus béke megteremtésére, és amely az 1918. március 3-ai breszt-litovszki békéhez vezetett. Előzményei és hatása a békekötésekre [ szerkesztés] Wilson elnök ismerteti programját az Egyesült Államok Kongresszusa előtt Az Amerikai Egyesült Államok 1917. április 6-án lépett be a világháborúba az antant oldalán.

Wilson 14 Pontja | Hadszíntér És Hátország

Európa népei általában örömmel fogadták Wilson nyíltszívű felhívását, a "világbéke programját", de – éppen idealizmusa miatt – alkalmazását illetően a szövetséges hatalmak vezetői – Georges Clemenceau, David Lloyd George és Vittorio Emanuele Orlando – szkeptikusok voltak. Az államférfiak számára írott malaszt maradt Wilson felhívása. Párizsban a politikai előnyök, a személyes súlynyerés és nemzeti terjeszkedés voltak a legfőbb gondok. Wilson 14 pontja | Hadszíntér és hátország. [2] Noha sok pontja specifikus, az első öt pont általános érvényű volt, magába foglalta a hajózás teljes szabadságát, a titkos diplomácia megszüntetését, a leszerelést, a megszállt területek szuverenitásának helyreállítását, a nemzeti önrendelkezés jogát stb. Wilson programjának alapgondolatait elvben elfogadták a versailles-i békeszerződés tárgyalása során, azonban a háborúban győztes hatalmak végül is csupán négy pontot valósítottak meg maradéktalanul. Maga az amerikai szenátus sem ratifikálta a békeszerződést, s az Egyesült Államok a Népszövetségbe sem lépett be, sőt az 1920 -as választásokon győztes republikánusok az izolacionizmus (nevezetesen az európai ügyekbe való be nem avatkozás elvének) útjára léptek.

Fordítás 'Wilson Elnök 14 Pontja' – Szótár Norvég Bokmal-Magyar | Glosbe

Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnöke az első világháború vége felé, 1918. január 8-án hirdette meg az Egyesült Államok nevében 14 pontjából álló békejavaslatát, amely részben a nemzetközi jog új alapelveit jelentette: 1. Nincs többé titkos diplomácia 2. A tengerek és kereskedelem szabadsága 3. A lehetosegekhez merten az osszes gazdasagi megszoritas elharitasa. 4. Leszerelési egyezmény 5. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása 6. A központi hatalmak által megszállt orosz terültek kiürítése 7. Belgium helyreállítása 8. A megszállt francia terültek kiürítése, Elzász és Lotharingia Franciaországhoz csatolása 9. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározhati nemzeti határoknak megfelelően 10. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése 11. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegro kiürítése és visszatérítése 12. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása 13. Egy független lengyel állam létrehozása beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lak, szabad kijárattal a tengerhez 14.

A Fasizmus 14 Pontja Közül Mennyi Áll A Nemzeti Együttműködés Rendszerének Jelenlegi Állapotára? : Hungary

Másrészt viszont jelentős osztrák-német kisebbséget olvasztott magába Dél-Tirolban, amely kiélezte az olasz–osztrák-viszonyt. Harmadrészt az adriai kikötővárosok és környékük kevert etnikai viszonyai miatt nem lehetett igazságos határt húzni, ami hozzájárult az első világháború utáni, döntően olasz-jugoszláv határvitákhoz. (Fiumét elvesztve Magyarország megszűnt itt tényező lenni. ) Triesztről a felek csak 1954-ben állapodtak meg – ekkor lett Olaszországé a város, a környéke pedig jugoszláv. Ám a Pirani-öbölben a tengeri határok még 2018-ban is vitatottak, jelenleg Horvátország és Szlovénia között zajlik a polémia. Visszatérve 1918-hoz, Wilson 11. pontja Románia, Szerbia és Montenegró visszaállítását javasolta, és azt, hogy " Szerbiának szabad és biztos kijáratot kell adni a tengerhez ". A 12. pont legfontosabb részlete a Népszava szerint így szólt: " az o szmán birodalom török részének biztosítani kell a szuverenitás biztos élvezetét, de a többi nemzetiségeknek (…) biztosítékokat kell adni autonóm fejlődésük föltétlen zavartalansága tekintetében ".

A csehszlovák mozgalom feje, Tomáš Garrigue Masaryk viszont követte az eseményeket, és későbbi könyvében felidézte: miközben január 8-án Wilson, január 6-án pedig Lloyd George tette közzé az Osztrák-Magyar Monarchia fennmaradását már-már támogató álláspontját, addig " a franciaországi önálló csehszlovák hadsereg felállítására vonatkozó rendelet Clemenceau és Beneš doktor megállapodását követően, 1918. január 7-én jelent meg ". Vagyis a francia kormány a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot támogatta. Ez azt jelentette, hogy a Masaryk és Edvard Beneš nevével fémjelzett "csehszlovakizmus", a Monarchia szétrombolására törő irányzat mellé állt Clemenceau. Közben Wilson 10. pontja a Népszava szerint mindössze arra utalt, hogy " Auszt ria-Magyarország népeinek, amelyeknek helyét a nemzetek között megoltalmazni és biztosítani kívánjuk, a legelső alkalommal lehetővé kell tenni az autonóm fejlődésüket ". E wilsoni "autonómia" a francia álláspontnál megengedőbb volt a Monarchia számára, de sok érintett nemzet történeti tudatában összefonódott a népek önrendelkezési jogával.

Sok német politikus felismerte azt, -ez főként német érdek- hogy Németország nem képes globális játékosként szerepelni az EU nélkül. Keményen kritizálta Kissinger Európát. Az ő -akár globális hatalmuk csak és kizárólag az EU szintjén alkalmazható, ők tudják ezt a legjobban, két elveszített világháború után nem lesznek olyan barmok, hogy harmadszorra is nemzeti szinten igyekezzenek politizálni a globalizálódó világban. Most nem említeném hogy délen milyen érdekei lennének még az Uniónak. Kár, hogy Kissinger ezeket nem sarkította jobban ki, de ennek felismerésében hozzájárult, legalábbis részben és inkább csak megerősített. Végül is Kissinger az amerikai érdekeket tartotta szem előtt könyvének megírása során és ezzel nincs semmi baj, végtére is ő (volt) az egyik alakítója ennek a világrendnek.

Keményen Kritizálta Kissinger Európát

Magyarán történt/történik egy helycsere a világban. Délkelet-Ázsia (Szingapúr, Dél-Korea, Kína, Thaiföld, Tajvan, Hong Kong stb) gyakorlatilag szépen lassan átveszi Európa helyét a világban, s akkor még nem számoltunk olyan hatalmakkal, mint India vagy Japán. A bevándorlás Európába, az egyre szélesedő konfliktusok igazából csak tünetei annak, hogy a globális játékosok pályáján Európa marginális szerepet tölt be az események irányításában. Ha Európa erős lenne, egységes, a legfőbb érdeke lenne Szíriában befejezni a polgárháborút és leszámolni az ISIS-el is. Például. Mit is mondott Merkel Szíriával kapcsolatban? Hol lehetne megoldani a válság problémáját földrajzi értelemben keleten? Merkel ugyan felismerte a probléma gyökerét, de nem képes véghez vinni akaratát. Ez nem Merkel hibája, ez Európa gyengeségének tünete. Mit mondtak/mondanak bizonyos német politikusok? Hogy Németország és így Európa jövője az integráció és az egységes Európa. Egyéb történelem - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. (Ami ma sajnos lassan megbukott, köszönhetően többek között a migráció okozta "válságnak" is: lásd Cameron nyilatkozatait az Unióval kapcsolatban, a vezető német álláspont és a többi tagállam gyakorlatilag kibékíthetetlen ellentétjét stb).

Egyéb Történelem - Árak, Akciók, Vásárlás Olcsón - Vatera.Hu

A kötet amerikai megjelenése óta eltelt rövid idő máris az ő jóslatait látszik igazolni. Káosz fenyeget a mindeddig példátlan egymásrautaltság és kölcsönös függőség dacára: a tömegpusztító fegyverek... Tovább Tartalom BEVEZETÉS | Mi a világrend? 9 A világrend változatai 10 • Legitimáció és hatalom 17 1. FEJEZET Európa: a pluralisztikus nemzetközi rend 19 Az európai rend egyedisége 19 • A harmincéves háború: mi a legitimáció? 28 • A vesztfáliai béke 31 • A vesztfáliai rendszer működése 39 • A francia forradalom és következményei 49 2. FEJEZET A hatalmi egyensúlyra épülő európai rendszer — és e rend végnapjai 57 Az orosz rejtély 57 • A bécsi kongresszus 67 • A nemzetközi rend premisszái 76 • Metternich és Bismarck 81 • A hatalmi egyensúly dilemmái 84 • Legitimáció és hatalom a két világháború között 90 • A háború utáni európai rend 95 • Európa jövője 99 3. FEJEZET Az iszlamizmus és a Közel-Kelet: egy megbomlott világrend 105 Az iszlám világrend 106 • Az Oszmán Birodalom: Európa beteg embere 118 • A vesztfáliai rendszer és az iszlám világ 120 • Iszlamizmus: a forradalmi világhullám - két filozófiai értelmezés 126 • Az arab tavasz és a szíriai kataklizma 131 • A palesztinkérdés és a nemzetközi rend 138 • Szaúd-Arábia 142 Az állam leépülése?

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS – Mi a világrend? A világrend változatai Legitimáció és hatalom FEJEZET – Európa: a pluralisztikus nemzetközi rend Az európai rend egyedisége A harmincéves háború: mi a legitimáció?

Saturday, 31 August 2024

Ararat Brandy Ár