Filmajánló: A Vándorló Föld - Sötét Jövő / Neumann János Számítógép

A vándorló Föld (The Wandering Earth) Feliratos, kínai akció sci-fi dráma, 2019 (12) Please login or register to see this link. (A szinkron kínai).

1. Vándorló föld film
2. Vándorló föld teljes film magyarul
3. A vándorló food blog
4. A vándorló föld videa
5. Neumann jános számítógép-tudományi társaság
6. Neumann jános számítógépe
7. Neumann jános számítógép társaság
8. Neumann jános és a számítógép

Vándorló Föld Film

Folytatás készül a tavaly bemutatott, A vándorló Föld című nagy sikerű kínai sci-fihez. A közösségi médiában olvasható bejelentés szerint 2023-ban, a kínai holdújév napján debütál az új produkció. A Liu Cehszin azonos címmel megjelent Hugo-díjas regénye nyomán született eredeti film folytatását is Kuo Fan rendezi, az író executive producerként működik közre a folytatás elkészítésében. A vándorló Föld a jövőben játszódik, és a Föld megmentéséről szól, amelyet a vörös óriássá váló Nap pusztulással fenyeget. A 2019 februárjában bemutatott produkció 4, 68 milliárd jüanos (214 milliárd forint) jegybevételt hozott. A filmet, mely több kínai filmdíjat is elnyert, a múlt hét végén ismét forgalomba hozták a kínai mozikban A vándorló Föld: 2020-as külön kiadás címen, mely 11 perccel hosszabb az eredeti verzióhoz képest. (MTI) Kiemelt kép: Netflix

Vándorló Föld Teljes Film Magyarul

Magam sem igazán tudom, hogy mit gondoljak, de nézzük sorba, hátha megvilágosodok. Az biztos, hogy a maga módján egész jó film, szerintem a kínai filmipar büszke lehet magára, mert ez tényleg egy olyan film, amit szinte csak a hollywoodi álomgyár tudna elkészíteni. Hogy az amcsi remake jobb lenne vagy sem, jó kérdés, de talán leszerződtetnék hozzá valamelyik menőjenő akcióhőst, hogy legalább ő hozza be a nézőket és a pénzt. Őszintén mondom, a film helyett sokkal jobb lett volna, ha egy tizenpár részes sorozatot megcsinálnak belőle, mert sokkal érthetőbb lett volna az egész, így viszont csak egy zsúfolt, kellemetlen utánérzést keltő történet lett. Abban biztos vagyok, hogy a könyves eredeti biztosan jobb mint a filmes adaptáció. A film meghozta a kedvemet a könyvhöz, remélem egyszer magyarul is lehet majd olvasni. Cixin Liu a nehezebben fogyasztható szerzők közé tartozik, és gyanítom a könyves történetet is alaposan át kellett beszélni, hogy mi marad meg, mit vesznek el, mit írnak át, mi lesz a teljesen új elem és gyanítom a könyv sem egy száz oldalas kis esti mese, amit csak hipp-hopp filmmé lehet varázsolni.

A Vándorló Food Blog

Vagy esetleg mint én, kíváncsiak, hogy mi is ez a kínai csodafilm.

A Vándorló Föld Videa

A film az ugyan ilyen című könyv alapján készült, ami kínában számos díjat nyert (és azóta sikerült megszereznem, majd arról is lesz egy cikk egyszer). A techcuccok és járművek dizájnjában sikerült szerintem egy egész szép egyensúlypontot leni, és minden megfelelően illik a kialakított képbe. Megfelelően nagy és robusztus. A teherautóknál még egy kis újítás is befigyelt, a kormánykereket, kormány gömbre cserélték. A felszíni ruhák (mind a munkás/civil és a katonai) mind mind pöpecül lett megtervezve, és simán kinézem belőlük, hogy ezek egyszer mg is valósulhatnak (főleg, hogy az Aliexpressen már találtam exoskeletont, nagyjából 1500 dollárért, és ránézésre azt használják a katonai ruciknál). Továbbá, az űrruhák dizájnja is tetszetős. Megőrizték a mostanihoz hasonló formájukat, de egy picit elegánsabbak, és modernebbeknek tűnnek, és legalább nem néznek ki olyan hülyén, mint a quasimodo ruhák, amiket a Marsra szánnak. (A képeken a ruha tervezője viseli az általa tervezett és 3D nyomtatott elemeket) És én már nem is csodálkozom, hogy a nagyszerű Weta Workshop keze van a dolgok mögött.

A CGI-re dettó nem lehet panasz, a matte paintingek kiemelkedő minőségűek. Aztán csak úgy, mint anno 2015-ben a Space Batlleship Yamato filmnél, itt sem tudom megmondani, hogy hol kezdődik a valós és hol a gépgenerált díszlet (habár a járműveknél azért néhol kibújik a szög a zsákból, de ez adódhat a kalózélet tömörítési eljárásaiból). A filmben "felvonultatott" tudomány egy kicsit összecsapott érzetet hagy az emberben a sokadik megtekintés után. Az ötlet, hogy kimozdítjuk a pályáról az egész földet, és amúgy fogjuk és átköltöztetjük egy másik rendszerbe, meredek, de valamennyire azért megalapozták pszeudo-tudományos magyarázatokkal, hogy miért és hová raktak hajtóműveket ésatöbbi. Azonban arról elfejtkeznek, hogy mi történik akkor, ha megállítom a föld forgását (minek is a gravitáció), de ezt írjuk a space-opera számlájára. Ami meg a Jupiter begyújtását illeti, azt meg meg se említsem, de ha már úgyis halottak vagyunk, akkor durrantsunk neki oda. Szóval aki hard-sci-fi rajongó, az kerülje el a filmet, aki azonban inkább a látványvilág érdekel egy űroperettben annak ajánlom.

Neumann János mély humanizmusát mutatja, hogy a "Neumann elvet" sohasem engedte szabadalmaztatni. Azért, hogy ezt megakadályozza, az elvet egy publikációjában hozta nyilvánosságra, ami megakadályozta a szabadalmaztatást. Azt tartotta, hogy számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok és mérnökök hada. Ellene volt, hogy abból néhány ember hasznot húzzon, üzletet csináljon

Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság

Irinyi János találta fel a gyufát? Asboth Oszkár alkotta meg az első helikoptert? Neumann János a számítógép atyja? És Puskás Tivadar fejéből pattant ki a telefonközpont ötlete? Eddig úgy tudtuk, hogy igen. Az elmúlt években jó néhány találmányról derült ki, hogy nem sok, vagy éppen semmi köze nincs azokhoz a magyarokhoz, akiknek a nevéhez kötjük őket, legalább is itt Magyarországon. A Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában 16 ezer tárgyat őrizenk a XVIII. századtól szinte napjainkig. Domonkos Szabolcs muzeológus mutatta meg azokat a világhírűvé vált tárgyakat, amelyekről úgy tudjuk, hogy magyarok találták fel őket. Például a modern gyufát. Mindenki úgy tudja, az iskolában is azt tanították, hogy a könnyen működtethető biztonsági gyufát Irinyi János találta fel. Pedig nem. John Walker már 1826-ban bemutatta gyufáját. Nála egy dobozban 50 gyufaszál, valamint egy csiszolópapír volt, ezen kellett keresztülhúzni a gyufát, hogy meggyulladjon. Irinyi gyufája sokkal praktikusabb volt, mint a korábbiak, de ő csak egy volt azon feltalálók közül, akik folyamatosan fejlesztették ezt az eszközt.

Neumann János Számítógépe

2022. feb 14. 17:40 Neumann János a modern számítógép atyja. Ez sosem volt kérdéses. Az Álmok Álmodói 20 kiállítás vezető kurátora szerint a matematikus által elvégzett munka kissé más jellegű volt ahhoz képest, mint amit a történelem tankönyvekben olvashatunk. Többek között erről, Semmelweis Ignác csodálatos szerepéről és Szent-Györgyi Albert -technikai eszközzel- Magyarországra csábításáról is sok minden kiderül fenti videónkból. Íme a diktafon - amely az 1920-as években a legmodernebb eszközük közé tartozott. Szent-Györgyi Albertet ezzel csábították haza (Fotó: Blikk) Az Álmok Álmodói 20 kiállításon olyan tudományos és technikai vívmányokat mutatnak be, amelyek felfedezői, megalkotói a magyar néphez és kultúrához kötődő tudósok, szakemberek. Kíváncsi felfedezők, akik új földekre léptek, mérnökök, akik megépítették ötleteiket, tudósok, akik az univerzum rejtelmeibe férkőztek. Megmutatták a világnak, amit még csak ők láttak addig, vagy amiről csak ők álmodták még, hogy lehetséges. Videós újságírónk a helyszínen volt, nézzen be premier előtt a kiállításra és csodálkozzon rá mennyire kreatív a magyar elme.

Neumann János Számítógép Társaság

Neumann János 1921-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára, de csak vizsgázni járt be. Az egyetemi évei alatt a legtöbb időt Berlinben töltötte, ahol Fritz Haber kémia, Albert Einstein statiszikus mechanikai és a matematikus Erhard Schmidt előadásait hallgatta. Ott is találkozott több más magyar tudóssal: Gábor Dénessel, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. 1923-ban beiratkozott a zürichi Eidgenössische Technische Hochschuléba vegyészmérnökséget tanulni. Ebben az időben már főképp matematikai kutatással foglalkozott. Mivel úgy érezte, hogy Magyarországon már nem fejlődhet úgy matematikai tudása, ezért Németországban maradt. Rockeffeller-ösztöndíjasként 1925-1927-ben Göttingenben tartózkodott. 1927-ben a berlini egyetem legfiatalabb magántanárának nevezték ki. 1929-1930-as tanévben a hamburgi egyetemre került. Neumann Jánost Oswald Veblen amerikai matematikus hívta az Egyesült Államokba. 1930-ban érkezett Princtonba. Három éven keresztül, az egyik félévben Princetonban, a másik félévben pedig a berlini egyetemen tanított.

Neumann János És A Számítógép

A szakma szerencsére ismeri. A nevét pedig mindenkinek illik ismerni, aki leül nap mint nap a számítógép elé. Négy fontos gondolat tőle: • AZ EMBEREK CSAK AZÉRT GONDOLJÁK, HOGY A MATEMATIKA NEHÉZ, MERT MÉG NEM NEM DÖBBENTEK RÁ, HOGY AZ ÉLET MAGA MILYEN BONYOLULT. • Az agy nyelve nem egyezik meg a matematika nyelvével. • A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem megszokja. • Éppolyan marhaság azon panaszkodni, hogy az emberek önzők és álnokok, mint azt kifogásolni, hogy a mágneses tér nem növekszik, amíg az elektromos tér görbülettel nem rendelkezik. KISS OTTÓ: NAGYPAPA NEM ÉRT A SZÁMÍTÓGÉPHEZ Nagypapa nem ért a számítógéphez, csak a betűket nyomogatja rajta, de játszani egyáltalán nem tud. Hiába magyarázom neki, hogy összesen három élete van, mert szerinte egy is bőven elég. MESTERHÁZI MÓNIKA: ERROR Rosszul láttad, na, évedés volt, réfa. Hol volna két ábor, hamis abuk, ez nem az őrültek anyája itt, nincs hasadt udatú értelmiség, sőt, étje van az értelmes beszédnek, az örvényeket józanul betartják, amiként az ízparancsolatot, az űzzel nem játszanak, semmi vész, semmi lapdázás nincs emberfejekkel.

Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Felismerte, hogy kihasználva a számítógépek képességét hosszú számítási sorok emberi beavatkozás nélküli elvégzésére, kiterjesztheti a numerikus módszerek hatókörét az összetettebb lineáris egyenletrendszerekre és a parciális differenciálegyenletekre is. Arra is rájött, hogy a fejlettebb módszerek alkalmazásának kulcsa a számítógépek memóriakapacitásának növelése. Tudományos tevékenységét közérthetően és népszerűen szinte lehetetlen összefoglalni.

Wednesday, 7 August 2024

Dr Maróth Gáspár Életrajz