Kortárs Online - Kihagyott Ziccer – Kritika A Pesti Balhé Című Filmről, Az Intézet Új Kiadványai | Tk Kisebbségkutató Intézet

Ami viszont a szkript számlájára írható, hogy nem csapong: végig nagyjából egységes szintet hoz, nincs az, hogy egy igen jól megírt párbeszéd után hirtelen kilyukadunk valami legalján. Ez egyszerre előny és hátrány is, mert az egy dolog, hogy nincs égetően rossz jelenet, de égetően jó se… Tipikusan az az ártalmatlan iparos munka. Technikai téren még a zenét kell pozitívan kiemeli: nincs ugyan még egy hét múltán is dúdolandó dallam benne, de nézés közben meglepően jól működik és érezni, hogy rájátszottak játékosságára. Magyar filmben ritkán tűnik föl ennyire muzsika, bár nyilván a jobb alkotások adott esetben mással is lekötnek annyira, hogy a score kevésbé legyen kirívó. Még megemlítendő Budapest ábrázolása, ami lehetett volna változatosabb is, de tény, hogy a befutott főhősünk szemszögéből nézve érthető, miért a luxos kapott nagyobb hangsúlyt. A Pesti balhé promózása talán több humort ígért (de nem baj, hogy nem esett át a ló túloldalára, meg el is kell adni), alapötletében érdekesebbnek hangzott, és bár nem lesz egy meglepetésként jött Nyitva vagy BUÉK, azért nem kell majd a szégyenlistára se tenni.

1. Pesti balhé - Barátság mozi
2. Pesti balhé - Pólus Mozi
3. Pesti balhé - Rákóczi Filmszínház
4. Kásler méltatta a Magyarságkutató Intézet évét – Pesti Hírlap

Pesti Balhé - Barátság Mozi

Kezdjük a karakterekkel: vannak szórakozott, vannak naiv és vannak esetlen figurák - és ott vannak a Pesti balhé szereplői, melyek olyan szinten életképtelenek és irreálisan dilettánsak, hogy a javuknak egy intézetben lenne a helye, nem pedig egy, a Nagy Akcióra készülő bűnbandában. Itt vakarjuk a fejünket, mert a részben a rendező által összeütött forgatókönyv hőseit elég nehéz cizellált jelzőkkel leírni, de ha azt mondjuk rájuk, hogy "idegesítő idióták", akkor már közel járunk az igazsághoz. Persze, mint minden valamirevaló vígjátékban, ebbe is kell egy kvázi faarc, aki a néző szemszögén keresztül próbál utat vágni a többiek harsány hülyeségén, a Mészáros Béla által játszott főhős viszont nehezen tudja elhitetni azt, miért nem menekül sikoltozva a penetráns bandából, amely a közveszélyes őrültként viselkedő Szabó Simonból, a modern kori Töhötömként csetlő-botló Elek Ferencből, a primadonna Inotay Ákosból, a mindig felhők között járó Jászberényi Gáborból és a magát még tizenéves csitriként aposztrofáló Petrik Andreából áll - akinek messze jobban állt a Kincsem úrilányos lazasága.

Pesti Balhé - Pólus Mozi

A Pesti balhé a képrablós filmek látványvilágát igyekszik megragadni az extravagáns környezettel. A helyszínválasztásnak, Balázs István Balázs operatőri munkájának és a feszes vágásnak (Kertai Gábor) köszönhetően át is jön az életérzés anélkül, hogy hollywoodi majmolásba hajlana az alkotás. A Pesti balhé az amerikai akciófilmek mellett eszünkbe juttathatja Dési András György és Móray Gábor 2015-ben bemutatott fekete komédiáját, Az éjszakám a nappalod at is, amelyben szintén fontos szerepet kapott az éjszakai Budapest, és amelynek szereplői szintén hasonló figurák, mint akiket Lóth Balázs filmjében megismerünk. Ami a színészeket illeti, az egyik legemlékezetesebb alakítást egy friss arc, a forgatókönyv írásában is közreműködő Inotay Ákos nyújtja: őt magyar mozifilmben eddig nem láthatta a közönség, és valószínűleg mostantól a magyar Steve Buscemiként fogják emlegetni, mivel félelmetes a hasonlóság közte és a hollywoodi legenda között. A Mészáros Béla által alakított főszereplő tűnik a legszürkébbnek, és elsősorban nem a színészi játék miatt – sokkal inkább azért, mert a százöt perc alatt nincs egyetlen olyan egysorosa vagy akciója sem, ami miatt megmaradna az emlékezetünkben a boldogtalan építész karaktere.

Pesti Balhé - Rákóczi Filmszínház

Nem, a Pesti balhé nem olyan penetránsan rossz, mint a Pappa pia, mert ennek a filmnek azért van egy remek elgondolása, Lóth Balázsnak pedig akad néhány egészen pofás vizuális trükk a tarsolyában, de a film mindent összevetve hányaveti munka, melyből hiányoznak a jól megírt karakterek, szövegek és helyzetkomikum. Valahol elszomorító, hogy idén megint egy olyan vígjáték képviseli majd a magyar sikerfilmet, ami meg sem próbál magasabbra célozni annál, ahová hasonszőrű társainak túlnyomó többsége az elmúlt húsz évben leásta magát. A Pesti balhé 2020. július 30-tól látható a mozik műsorán. Az IGN Hungaryn megjelent valamennyi kritikát kritikaösszesítőnkre kattintva böngészhetitek. Pozitívum A balhé jópofa célja Egy-két pofás képi megoldás Negatívum Rettenetesen rossz karakterek bőrében elherdált színészek Görcsös párbeszédek Hányaveti cselekményvezetés Végszó Tényleg remek alapötlete és néhány vizuális gegjét leszámítva nehéz értékelhető elemet találni a Pesti balhéban, amely mesterkélt dialógusokkal, dilettáns figurákkal és nagyon mélyre célzó, olcsó poénokkal "szórakoztat".

Forgatókönyvíró: Inotay Ákos, Kis-Szabó Márk, Lóth Balázs Operatőr: Balázs István Balázs Zene: Gulya Róbert Szereplők: Mészáros Béla, Petrik Andrea, Reviczky Gábor, Szabó Simon, Elek Ferenc, Inotay Ákos, Hegedűs D. Géza, Jászberényi Gábor, Járai Máté, Crespo Rodrigo Gyerekkorukban elválaszthatatlan haverok voltak. Csak kicsit rosszak: ártatlan kalandozásaik nyomában lángoló gyerektáborok és rémült pedagógusok maradtak. Azután felnőttek – de szerencsére nem komolyodtak meg. Marcell (Mészáros Béla) kivételével, aki kőgazdag, de nem túl boldog mérnök lett, mind ugyanolyan gátlástalan, pihentagyú tréfacsinálók, mint voltak. És amikor a banda (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) egyik tagjának az az ötlete támad, hogy egy fura festményét társai James Bondot megszégyenítő ügyességgel lopják be az évszázad műkincs-árverésére, még a tőlük eltávolodott régi cimborát is sikerül rábeszélni az eszement bűntényre. De nincs tökéletes terv. Vagy hát: náluk biztos nincs.

Gyerekkorukban elválaszthatatlan haverok voltak. Csak kicsit rosszak: ártatlan kalandozásaik nyomában lángoló gyerektáborok és rémült pedagógusok maradtak. Azután felnőttek – de szerencsére nem komolyodtak meg. Marcell (Mészáros Béla) kivételével, aki kőgazdag, de nem túl boldog mérnök lett, mind ugyanolyan gátlástalan, pihentagyú tréfacsinálók, mint voltak. És amikor a banda (Szabó Simon, Elek Ferenc, Petrik Andrea, Jászberényi Gábor, Inotay Ákos) egyik tagjának az az ötlete támad, hogy egy fura festményét társai James Bondot megszégyenítő ügyességgel lopják be az évszázad műkincs-árverésére, még a tőlük eltávolodott régi cimborát is sikerül rábeszélni az eszement bűntényre. De nincs tökéletes terv. Vagy hát: náluk biztos nincs. Egy profi bűnöző (Reviczky Gábor) bevonása után is csak káosz, kaland, küzdelem és sok béka mard. De ők épp az ilyen helyzeteket szeretik... A Másnaposok szellemében készült, de hazai ízekkel és remek magyar színészekkel teli vígjáték a nyári moziszezon biztos befutójának ígérkezik.

Szintén nagy eredmény, hogy 2021 februárjától az intézet könyvei és kiadványai valamennyi közkönyvtárban, és középiskolai könyvtárban is elérhetővé válnak. Horváth-Lugossy Gábor intézetvezető ezeket a köteteket személyesen átadta és bemutatta a miniszternek. A főigazgató elmondta, a következő év működése biztosított, melyet megköszönt a miniszternek és a kormánynak. A beszélgetés videofelvétele látható a Magyarságkutató Intézet honlapján. Forrás: Emneri Erőforrások Minisztériuma. Fotó: Magyarságkutató Intézet. Kapcsolódó cikkek Kásler Miklós felavatta Batthyány Lajos mellszobrát Sárváron kultpol március 14. Gróf Batthyány Lajos mindenben az emberséget, a jogot és az erkölcsöt képviselte – hangoztatta hétfőn Sárváron az emberi erőforrások minisztere, aki a Rába-parti kisváros főterén felavatta az első független és felelős magyar kormány miniszterelnökének köztéri szobrát. Bejegyzés navigáció

Kásler Méltatta A Magyarságkutató Intézet Évét – Pesti Hírlap

Enikő Gréczi-Zsoldos Miskolci Egyetem, Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, Magyar Nyelvtudományi Tanszék Absztrakt A Magyarságkutató Intézet Kiadványai sorozat 10. köteteként megjelent szép kiállítású könyv "palóc mesék"-et tartalmaz "kicsiknek és nagyoknak" – ahogy a kötet szerkesztője, Pomozi Péter fogalmaz a könyv előszavában. Nemcsak a könyv alcímében és első fejezetcímében megjelenő kifejezések ("mesék", "kalandozások") utalnak arra, hogy a palóc kultúrtáj misztikumát és romantikáját szeretnék bemutatni a kötet összeállítói, de a bevezetőből, illetve a könyv olvasásához mellékelt útmutatóból, valamint a könyvben található szöveggyűjtemény tematikájából is érzékelhető, hogy a "régi világot", az egykori paraszti élet idilljét szeretnék közvetíteni, a természettel együtt élő ember világát, azt a világot, amelynek mindennemű dolgáról meséket, mondákat alkotott az emberi képzelet. Ezekből kapnak ízelítőt a könyvet kézbe vevő érdeklődő olvasók, célzottan az iskolás gyermekek és a "kicsit nagyobbak", ahogy a szerkesztők fogalmaznak az ajánlásban.

Biró Vencel levéltári forrásokon alapuló rend- és egyháztörténeti írásait Katolikus kincsek címen már korábban olvashatóvá tettem. A Magyarságkutató Intézet kiadványai között "Erdélyt jobban megszeretjük, ha azt múltjával együtt ismerjük" címen közreadtam történeti írásainak gyűjteményét. Az újabb tematikus kiadvány gazdasági és művelődéstörténeti témájú, főként az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos, alapvető fontosságú írásainak gyűjtőhelye. Biró Vencel (1885–1962) piarista tanár, történész, egyetemi professzor. A kolozsvári tudományegyetemen Szádeczky Lajos, majd Márki Sándor hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Tanári pályája a kolozsvári róm. kat. főgimnáziumban vette kezdetét. Az egyetemi tanulóidőt is beszámítva – 1904 és 1962 között – ötvennyolc évet töltött a kincses városban. Kezdő tanár korában az Erdélyi Fejedelemséggel kapcsolatos levéltári anyagok feldolgozásával alapozta meg történelmi kutatásait. Komoly érdeklődését látva, Kelemen Lajos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület legendás levéltárosa becses forrásokkal látta el, szakmailag később is segítve, élete végéig barátságába fogadta.

Tuesday, 27 August 2024

Wass Albert Szerelmes Versei