2013 Év Madara - Budapest Természeti Látnivalók

Ha megkérdeznék mi értelme? A válasz egyszerű, egy évig egy kicsivel több figyelmet fordítunk a körülöttünk lévő természet egy-egy, kevésbé ismert, vagy elfeledett élőlényére. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tavaly májusban zárult lakossági szavazása alapján 2013 év madara a gyurgyalag. Magyarország egyik legszínpompásabb madara a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra látogat hozzánk költeni. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke százezer forint. Szilveszter éjjelén zárult az Év hala - 2013 címért folyó verseny, amelyet 2012 őszén hirdettek meg. Hat és fél ezernél több szavazat alapján dőlt el, hogy a jelöltek közül melyik viselheti 2013-ban az Év hala címet. Induláskor még az egyetemi kutatók által javasolt kurta baing állt az élen, néhány nappal később azonban már a horgászok kedvence, a menyhal vezette a mezőnyt amely aztán a szavazatok 53 százalékával győzött. Az utóbbi években gyakoribbá vált vizeinkben a menyhal, amely komolyabb célpontja is lehetne a téli horgászatnak.

1. 2012 év madara
2. 2013 év madura.fr
3. 2013 év madara
4. 2013 az év madara
5. 2014 év madara
6. II. kerületi portál - Természeti látnivalók

2012 Év Madara

A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt. Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. A MME májusban zárult szavazása alapján a 2013 év madara a gyurgyalag ( Merops apiaster). A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100. 000 Ft. Az év madara kampányhoz kapcsolódva gyurgyalag-felmérést szervezünk, amely a jelenlegi országos állomány megismerését, illetve a veszélyeztető tényezők pontos felmérését célozza meg.

2013 Év Madura.Fr

FATÁJ archívum: A FAGOSZ a FATÁJ kiadója. A pdf-ekhez az Acrobat Reader itt tölthető le: 2012-04-16 Lakossági szavazás 2013. év madaráról - döntsön Ön! A május 15-ig tartó internetes szavazás végén a legtöbb voksot kapott faj lesz 2013. év madara, és a Magyar Madártani Egyesület (MME) ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. Ismerkedjen meg a három fajjal (Erdei fülesbagoly, Fürj, Gyurgyalag), majd szavazzon Ön is! A cikk megosztása: Az MME 1979-ben indította útjára az "Év madara" programot. A tavalyi év pozitív tapasztalatai alapján idén is az ország lakossága dönthet arról, hogy melyik legyen a következő év madárfaja, melyikért szeretnének többet tenni az emberek. A május 15-ig tartó internetes szavazás végén a legtöbb voksot kapott faj lesz 2013. év madara, és az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. Ismerkedjen meg a három fajjal, majd szavazzon Ön is! Az "Év madara" program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, melyet fel kell oldani.

2013 Év Madara

Kék vércse hangja A kék vércse a költési időszakban és a pihenőhelyeken hangos. A hím "kekekeke…" vijjogása általában gyorsabb és magasabb, mint a nőstényé. A kék vércse hím röptében adott, panaszos "kev kev kev kev…" hangja a kabasólyom hasonló hangjára emlékeztet. Íme a kék vércse hangja Az év madara 2013-ban a gyurgyalag A gyurgyalag (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben és 2013-ban "Az év madarává" választotta. Az év madara 2013 a gyurgyalag, jegyei A gyurgyalag átlagos testhossza 28 centiméter, szárnyának fesztávolsága 44–49 cm. Tömege 44-65 gramm. A … Olvass tovább Gyurgyalag madár Általános jellemzői, elterjedése A gyurgyalag madár (Merops apiaster) a madarak (Aves) osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjába tartozó faj. A Pireneusi-félszigettől az Urál hegységig, illetve Kis-Ázsiától Közép-Ázsián át Kasmírig terjed.

2013 Az Év Madara

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfajunk. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok – különösen a varjúfélék – országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára. A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes "pitypalatty-pitypalatty" hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést – és egyben problémát – az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a kemizálás, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

2014 Év Madara

Költ Északnyugat-Afrikában és előfordul Dél-Afrikában is. Európába májusban érkezik, augusztus végén, szeptember elején indul útnak Észak-Afrikába és Nyugat-Ázsiába. Fészkelőhelye A gyurgyalag legjellemzőbb élőhelyei löszfalak közelében vannak. Löszpartokban, löszszakadékok falában alakulnak ki legnagyobb telepei, amelyek főként a Dunántúl keleti felében, a Balaton környékén és az észak-bácskai löszhát nyugati peremén találhatók. Ez a fészkelőhely típus kisebb vizek, rétek közelében, néha azonban vizektől távolabb található. A gyurgyalag másik fészkelőhely típusa egyes folyóink (Tisza, Hernád, Szamos) magas partfalában alakul ki. Elszórt, néhány párból álló telepei a Duna-Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken vagy az Északi-középhegység lábainál, néha vizektől egészen távol, kisebb homokbányákban, agyagfejtőkben találhatók. Szaporodása Udvarláskor a hím gyurgyalag madár a nagyobb zsákmányt a tojónak adja, míg a kisebb darabokat saját maga fogyasztja el. A legtöbb hím monogám, de néha a bigámia is megjelenik.

A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz. A fajt veszélyeztető tényezők legtöbbje a költéshez kapcsolódik: Fészkelőhely és a fészektelep megsemmisítése Annak ellenére, hogy a gyurgyalag fokozottan védett madár, fészektelepeit vagy egyes fészkeit gyakran barbár módon szándékosan megsemmisítik. Ennek leggyakoribb módja a bejárati nyílások eltömése, gyakran akkor, amikor a szülő madarak is bent vannak. Az eltömést legtöbbször ronggyal végzik, de előfordul, hogy szájával a lyuk felé nyíló üveget helyeznek a bejáratba, vagy hosszabb karót dugnak az alagútba. Ilyen esetekben a fiókák mindig, esetenként pedig a szülők is elpusztulnak. Olyan eset is előfordul, amikor a bejárati nyílásba éjszaka meggyújtott kénrudat tesznek, aminek füstje szintén elpusztítja a madarakat. Megesik, hogy szándékosan tönkreteszik a fészkes partfalat. Utóbbi azonban többnyire nem a gyurgyalag ellen irányuló szándékos pusztítás miatt következik be, hanem hanyagságból, nemtörődömségből.

épített örökség, kiállító-, bemutatóterem Budapest V. 5. kerület Belváros-Lipótváros, Budapest-Közép-Dunavidék Szabad sajtó út 5. Telefon: (1)318-8097 tovább a látnivaló oldalára »

Ii. KerÜLeti PortÁL - TermÉSzeti LÁTnivalÓK

Ha egy-egy délutáni séta során jobban kinyitod a szemed, és akár még a jól ismert útról is hajlandó vagy letérni egy-egy különös kincs kedvéért, olyan csodákat fedezhetsz fel Budapest en, melyek felejthetetlen élménnyel ajándékoznak meg. A következő négy helyet egész évben érdemes felkeresned. A török idők egyik legszebb emléke: Gül baba türbéje Az úgynevezett bektasi dervisrendet irányító Gül baba a Magyarországot megszálló törökökkel együtt 1541-ben telepedett le Budá n, ahol rövidesen meg is halt. A kor egyik legnagyobb tudósának és költőjének tiszteletére 1548-ban díszes sírhelyet, úgynevezett türbét emeltek. A fürdők után ma ez Budapest legismertebb török kori emléke - a budai dzsámikat és minareteket ugyanis a törökök kivonulása után lerombolták -, és egyúttal ez a világ legészakibb iszlám zarándokhelye. Gül baba neve egyébként magyarul azt jelenti, rózsák atyja, mivel a szerzetes mindig egy szál rózsát tűzött a turbánjába. A türbét nemrég újították fel, a Mecset út 14. II. kerületi portál - Természeti látnivalók. szám alatt mindennap 10 és 18 óra között - ingyenesen - látogatható.

Az 1847-ben létesített Kerepesi temetőben a magyar történelem és kultúra legnagyobb alakjai leltek örök nyugalomra, Deák Ferenc től Kossuth Lajos ig, Arany János tól Ady Endré ig. A 20. századi történelem iránt érdeklődők itt találják a rendszerváltás miniszterelnökének, Antall József nek, valamint Kádár János nak a síremlékét is - a kommunista vezető földi maradványait 2007-ben ellopták. A temető hatalmas, célszerű a portán térképet kérni, melyen be vannak jelölve a legfontosabb sírok. A temető novembertől reggel 7:30 és délután 17 óra között tart nyitva. Különös hangulatú városrész: pesti zsidónegyed A 19. század végi nagy városrendezésből kimaradt, a mai napig kisvárosias jellegű városrész Budapest egyik legkülönlegesebb negyede. A titkokkal átszőtt, misztikus hangulatú utcácskákon sétálva valódi időutazáson vehetsz részt. A zsidónegyed főutcája az apró boltokkal telezsúfolt Király utca volt. Keresd meg a 13. számú épület ből nyíló úgynevezett Gozsdu-udvart, melyet a Pesten tanuló román diákokat támogató Gozsdu Alapítvány építtetett 1901-ben.

Saturday, 17 August 2024

Fagyasztott Torta Aldi