Földelő Szonda Összekötő

A meghibásodás okozta hibaáram, ami a földelésen alakul ki, védelmi eszközöket (védőrelé) is működtethet, amennyiben ez szükséges. A földelésnek mindig kapcsolatban kell lennie valamilyen megszakító eszközzel, e nélkül a földelésnek nem sok értelme van. Az előzőekből az is következik, hogy a földelés ellenállása alapvető a kialakuló hibafeszültség szempontjából. Földelés földelõ szonda. Mekkora lehet a földelés ellenállása? A hálózatokat a vonatkozó szabványok figyelembevételével alakítják ki, úgy, hogy az garantálni tudja a személyes védelmet. A megszakító eszközöknek (RCD) veszély esetén a lehető leghamarabb le kell oldaniuk, amint a kialakuló hibafeszültség meghaladja a megengedett értéket. Vegyük ezt a határfeszültséget 25 V AC-nek. Általában a hálózat esetében a lekapcsolást végző védelmi eszköz akkor lép működésbe, ha a rajta átfolyó áram meghaladja az 500 mA-t. Azaz, az Ohm-törvényből következően a földelés akkor jó, ha a földelő elektróda ellenállása kisebb, mint 50 Ohm A földelés ellenállását alapvetően három tényező befolyásolja: A földcsatlakozás ellenállása, A földelő elektróda ellenállása és A talaj vezetőképessége (ellenállása) A földelés különböző módokon biztosítható, amint azt az alábbi felsorolás mutatja.

• Földelés földelõ szonda

Földelés Földelõ Szonda

A túlfeszültségvédelem javasolt akkor is ha nincs villámvédelem kiépítve. Ez csak komplett védelem esetén hatékony. Amennyiben a kivitelezéseid soron szükségessé válik, hogy több földelõt kell telepítened (betáplálás, gáztartály, villámvédelmi földelés), és ezek a telepített földelõk egymástól 20 m-en belül vannak, akkor a földelõket össze kell kötni. Ha olyan kérdés elõtt állsz, hogy hány darab földelõt kell telepítened még utólag egyszerû lesz a válasz. Meg méred az egy darab szonda földelési ellenállás értékét. Így ismered az egy szonda értékét és a szükséges eredõ ellenállást. Ez alapján az ismert képlet alapján matematikai számítással ki tudod számítani, hogy mennyi szondát kell telepíteni a cél érdekében. Annyival azért kiegészíteném a Novill által a túlfesz védelemrõl leírottakat, hogy annak mindenképp lépcsõzetesnek KELL lenni, tehát óra elé, méretlen becsatlakozáshoz "B"-s, EPH csomópontal, NH0-ás késesbizti aljzattal, melyben gG/gL típusú betét kell, aztán mért fõelosztóban a "C"-s, prhuzamosan leágaztatva a fõkapcsoló betáp kapcsainál, tehát a mért (10-es Mkh, vagy 5x10-es MT/MBCu) fõvezeték fõelosztóba történõ beérkezését követõen!

Egy megfelelő konstans áramot szolgáltató áramgenerátor (G) áramát hajtjuk át a mérőkörön a H elektróda segítségével. A feszültséget az E elektróda csatlakozási pontja és a egy másik, nulla potenciálon lévő "S" elektróda között mérjük. Az Ohm törvény alapján a mért ellenállást az Re=Ues/Ieh összefüggés adja. "62%"-os módszer (két szonda) Ennél a mérési eljárásnál két szondára van szükségünk. Az elrendezés hasonló a fentebb ismertetetthez. Nagyon fontos a két segédelektróda E(x)-hez viszonyított helyzete. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a legpontosabb mérés akkor valósítható meg, ha az "S" szonda az E-H távolság 62%-ánál helyezkedik el az "E" elektródától. A méréskor az "S" szondát ±10%-kal (S´ és S") el kell mozdítani az E_H-t összekötő egyenes mentén, és a mérést meg kell ismételni. Ha a mért érték változik, úgy az E-H elektródák közötti távolságot (és az "S" szonda távolságát is) meg kell növelni. Helyes eredmény eléréséhez az E-H távolságnak legalább 25 méternek kell lennie.

Wednesday, 26 June 2024

Tölgyfa Utca Tüdőgondozó