Magyar Hungarikum Ételek

A Felső-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvező éghajlati viszonyai között (az alföldi éghajlathoz képest több a csapadék), a kedvező mikroklíma hatására már évszázadokkal ezelőtt meghonosodott a vadon termő szilva. A földrajzi árujelzőt Kelet-Magyarországon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnamény és 63 környező település területéről származó szilvából készített termékre lehet alkalmazni. Szatmári szilvapálinkát kizárólag az ezen a területen fekvő szeszfőzdében szabad előállítani, gyártani és palackozni. Torockói somodi kalács A "Somodi" a torockói gasztronómia egyik büszkesége. Újabb magyar ételeket avattak hungarikummá | Nosalty. Ezt az édességet mindenképpen kóstoljuk meg, ha Torockón járunk. Állítólag csak Torockón finom, de azért közöljük elkészítésének módját. Hozzávalók: 125 dkg liszt, 1 l tej, 2 egész tojás, élesztő, só, 25 dkg cukor, 2 kanál őrölt fahéj, 25 dkg vaj vagy margarin. Elkészítése: Kőttes tésztát kavarunk: az élesztőt fél deci cukrozott tejben felfuttatjuk, a lisztet tálba tesszük, hozzáadjuk a felvert tojásokat, pici sót és mindezt a tejjel jól összedolgozzuk.

• Újabb magyar ételeket avattak hungarikummá | Nosalty

Újabb Magyar Ételeket Avattak Hungarikummá | Nosalty

Tiszai halászlé / Fisherman's soup from the region of Tisza lyásleves / Gulash soup Épített környezet/ Built Environment 70. Torockó épített öröksége / Built environment of Torocko

Ezt a folyamatot erősítették a tudatos nemesítői tevékenység és a helyben létrehozott faiskolák is. A gondos gyümölcsfeldolgozás és az egyéni illat és zamatvilágának köszönhetően napjainkra a hungarikumok közé emelkedett a gönci barackpálinka. Disznósajt Disznóöléskor főtt fejhúsból, bőrből, fűszerekből, helyenként vérrel is keverve készített töltelék. Elsősorban disznógyomorba, ha kettő készül, a kisebbet vakbélbe töltik. A disznósajtot megfőzik, préselik, füstölik. Hidegen fogyasztják. A készítmény neve a népnyelvben a Ny-Dunántúlon préshurka, a K-Dunántúlon svartli, a D-Alföldön svartli és varsli. Két kisebb tájegységben a disznósajtot szaláminak is nevezik. A népterület nagyobb részén a disznósajtkészítés bevezetése a parasztháztartásba a 20. században történt. A disznósajtkészítés 20. századi elterjedése kapcsán jól vizsgálhatók a népkultúra újításainak körülményei (húsipar, rétegközi és osztályon belüli interetnikus kapcsolatok a külső példában, kezdeményezők a faluban, a megjelenés és meghonosodás között eltelt idő stb.

Friday, 28 June 2024

Ccc Állás Kiskunhalas