Pannónia Dicsérete Janus Pannonius, Ida Gárdonyi Géza Hősnője

Janus Pannonius tisztában volt művészete jelentőségével. Tudatában volt annak, hogy ő hozta be Magyarországra elsőként a humanista és reneszánsz költészetet, és ezzel hazájának is hírnevet szerzett (versei által híres a hazája). Ismerte saját értékeit, tudta, hogy ő az egyetlen magyar költő a 15. században, aki humanista verseket ír, és erre joggal volt büszke. Lehet, hogy beképzelten hangzik a vers: olyan, mintha a költő dicsekedne, mintha túlontúl is magabiztos lenne, de ne feledjük, hogy Janus Pannonius öntudata megalapozott volt: igazolja azt alkotásainak utóélete, ismertsége. Janus Pannonius - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Hiszen Európa-szerte elismert költő volt (sőt, a mai napig a legismertebb magyar költő, mivel a többi költőnkkel ellentétben ő latinul írt, s a latin nyelvet több országban ismerik, mint a magyart). A vers stílusa reneszánsz, reneszánsz stílusjegyei: művészi öntudat, a költő büszke az alkotásaira emberközpontú gondolkodás, az egyéniség kiteljesedése a művészet érték Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!

• Janus Pannonius - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com
• Ida regénye – Gárdonyi Géza – Használt könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online

Janus Pannonius - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel - Érettségi.Com

A mű első két sora az előkészítés, amiben azt, hogy mi volt eddig, azzal állítja szembe, hogy most mi van. Maga a vers egy büszke, költői öntudatra épül fel. Arany olyan versformát választott, amely a népköltészetre jellemzõ. A költemény verselése páros rímes, hangsúlyos felezõ nyolcas. A sorok nyolc szótagból állnak, melyek elsõ és ötödik szótagja hangsúlyos. A negyedik szótag után rövid szünetet érzünk. Ez a forma a legõsibb versformának tekinthetõ a magyaroknál, de több más népnél is megtaláljuk, például a finneknél, a Kalevalában. Arany páros rímet alkalmaz, a népdalok névtelen énekeseihez hasonlóan: a négysoros versszakok elsõ és második, majd harmadik és negyedik sora cseng össze egymással. A költeményben megfigyelhetõ egy ismétlõdõ versszak, olykor némi változtatással. Ez a mû refrénje. A refrén itt a népköltészeti alkotások keletkezését, terjedését és fennmaradását érzékelteti: "Száll a madár ágrul ágra, / Száll az ének szájrul szájra". A párhuzam azt fejezi ki, hogy miként a madár száll ágról ágra, úgy adják át egymásnak az emberek a népköltészet kincsét.

Rege a csodaszarvasról Arany János írásmódja itt-ott eltér a mai helyesírástól. Régiesen fejezi ki magát. Érezteti, hogy régi idõkbe vezeti az olvasót, a magyarok ködbe veszõ múltjába. Nemes zengést ad így a mûnek. Ágról ágra helyett ágrul ágra, szájról helyett szájrul szájra változatot ír, melyet egyes magyar tájakon még ma is hallhatunk. Költõi képekben gazdagon mesél. "Fû kizöldül ó sirhanton, Bajnok ébred hõsi lanton" — tömören, szépen fejezi ki a gondolatot: ahogy a fû zöldül ki a régi hõsök sírján, úgy támad fel a régi idõk két bajnoka, a hun—magyar legenda hõsei, a nemzetalapító Hunor és Magyar. Az Árpád-házi királyok és az Anjouk korában az udvari krónikások jegyezték föl a magyarok eredetmondáit, melyek szájhagyomány útján maradtak fenn. A krónikák szerint az ázsiai pusztákon élt egy szittya (más néven szkíta) lovasnép, amely vadászattal, halászattal és állattenyésztéssel foglalkozott. A szittya királynak, Ménrótnak (más néven Nimródnak) feleségétõl, Enéhtõl két fia volt: Hunor ésMagyar.

De hat nem tehet rola szegény, hogy olyannak született. És hát mért szeretik olyan igen azt a Csabát? Ö eddig megvetette: vélte, hogy valami kenye retlen táncmester. Az udvariassága, csak mint a maz a bögre'n: lepattan a máz, marad egy kivetni való csere'p. Mégis van hát valami értékes abban az emberben, akit a nagy Muszáj férje'nek neveztet. Milyen fensőséggel ült köztük, s hogy mosolygott. Soha nem mosolygott, miota együtt vannak, ha csak nem gúnyosan. Milyen más arc, ha meleg, mosolygó! Szinte nemes. Mintha nem is ő szokott volna házasodni apróhirdetésre, talán minden tizenharmadik hónapban. Látszott rajta, hogy jól érzi magát a művészek között. Ida regénye – Gárdonyi Géza – Használt könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online. Csak Bor- és Sörbereky dikciójára komolyodott el. No, az ugyan ve'letlenül eltalalta, hova tiporjon. De hát ha van benne mégis valami érték, mért hogy éppen ő nem volt csak egy kicsit is kedves őiránta? Mért nem mondta ő is, hogy a szeme,, nyaka, termete szép, a keze meg csoda? Hiszen ő is festő, hát érti. Es miért titkolta el, hogy ő is festő?

Ida Regénye – Gárdonyi Géza – Használt Könyvek | Könyvárpiac – Könyvárpiac Antikvárium Online

→ 2020. augusztus 9. Fülszöveg: A félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják… "A szeretet a laterna magica! A szeretet a mindent arannyá változtató csodaláng. A láng heve a gyönyörület. A gyönyörületet kincsünknek érezzük, tehát mentjük az elmúlástól. A festő menti festékkel, a költő tollal. A képnek az a része mesteri. A könyvnek az a lapja halhatatlan. " Három éve olvastam először és Ida regénye bizony már akkor magával ragadott, pedig nem vagyok a romantikus történetek nagy fogyasztója. Az újraolvasás mostanra érett be és én ugyanúgy elvesztem a sorok között, mint első alkalommal.

férfiasan nyírt hajú leány valóban olyan hideg sugaru szemmel vizsgalta mindig, hogy lehetetlen volt nem e'reznie. De hát mért, hogy őt vette el Csaba? S mért nem azt a falusi hölgyet, akiért őt vette el? Mért nem az jött ide Csabával? Bizonyosan fe'rjes nő, azért. S ő még csak meg se nézte jol: színlelte, hogy neki csak tárgy, tekintetre sem érdemes. Igaz, hogy a színlelés nem került nagy erejébe: a gyomra is émelygett, hogy az ő pénze hát erre kellett olyan igen! Ezért vette őt a vásáron az a pesti úr! De elég volt annyit látnia, hogy nem olyan szép, mint ő, idősebb is tan. Ez a látvány enyhített valamit ajelenet utálatos unalmán. Aszobában szivarfelhőcskék emelkedtek egyre sűrűbben. Csaba maga is rágyújtott. Mikeyne' is cigarettát vett a tálcából. Idát is kínálta vele. -Nem szoktál? Csevegtek, beszélgettek egyre hangosabban. - A gitárt! János, a gitárt! - hangzott egy kiáltás. És vagy öten is visszhangozták: - Agitárt, Sörbereky! Ha csak egy nótát is. Csaba fölkelt, és intett Idának is.

Saturday, 27 July 2024

Ókori Görögország Témazáró