Elte Ájk Jegyzettár, Az Alföld Éghajlata

A szeretet és gyűlölet végletei közt vergődő anya-lánya viszony és a hátterében a tanúk elbeszéléseiből kirajzolódó "kis magyar valóság" joggal tarthat számot a széles olvasóközönség érdeklődésére. Ugyanakkor a mindeddig levéltárak mélyén rejtőző szövegek jelentős segítségül szolgálhatnak kutatóknak, oktatóknak is. SZÉKELY LÁSZLÓ 1958. március 15-én született Budapesten. 1982-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1982 óta tanít az ELTE ÁJK polgári jogi tanszékén. Jogjegyzet. 1992-ben beválasztották a Szerzői Jogi Szakértői Testület tagjai közé. 1996 óta oktat a győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán, 2008 óta pedig az ELTE Jogi Továbbképző Intézet igazgatója. 2013. szeptember 16-án a Magyar Országgyűlés hat évre megválasztotta az alapvető jogok biztosának. "

1. Jogjegyzet

Jogjegyzet

Betöltés... A következő böngészők valamelyikének friss verziójának használatát ajánljuk: Chrome Firefox Safari Edge

lmrck 2009. 03. 07 0 0 14216 eszembe jutott, hogy pár hónapja találkoztam egy volt évfolyamtárssal, aki - elmondása szerint - a diplomaosztó óta nem is járt az egyetem közelében, és nem követte a személyi változásokat sem. mikor megemlítettem, hogy a Büntetőjog tanszéket jelenleg Gellér Balázs vezeti, elszörnyedt, majd viccesen megkérdezte, "akkor a Polgári jog tanszékvezetője ki lett, Menyhárd Attila? ". 5 másodperc múlva már nem nevetett. Törölt nick 2009. 02. 24 14214 Szerintem szedjél le mindent, amit csak találsz a jegyzettárakban, aztán vesd össze őket. Azzal foglalkozz, amelyik a legösszeszedettebbnek tűnik. És szívleld meg Tamás javaslatát, első átolvasáskor fél szemmel még lesd a könyvet, nehogy az elgépelések-rövidítések miatt valami eszement baromságot tanulj meg. A 2007-esnél régebbi anyagokat fenntartással kezeld, azóta ötször módosították a joganyagot és a tankönyveket. Persze ez elsőben, a jogtörténet, római jog és a kiegészítő rizsatárgyak korában nem okoz problémákat.

A Duna mellékfolyói a Sió, a Dráva és a Tisza. A Tisza balparti mellékfolyói: a Szamos, a Kraszna, a Hármas-Körös (Sebes-, Fekete-, Fehér-Körös, Berettyó) és a Maros. Jobbparti mellékfolyói: a Bodrog, a Sajó, a Zagyva. Az Alföld tavai közül mesterséges eredetű a Tisza-tó és a Hortobágyi halastavak, morotvató pl. a Szelidi-tó, szél által kifújt medencében halmozódott fel a nyíregyházi Sós-tó, a szegedi Fehér-tó, szikes tó pl. a Gyopáros-tó. A felszín alatt rétegvíz, artézi víz, termálvíz halmozódott fel. Európa leggazdagabb termálvíz-készletével az Alföld büszkélkedhet (pl. Gyula, Hajdúszoboszló). A gyakori esőzés belvíz formájában veszélyeztetheti a termést vagy a lakóházakat. Vizeink nemzeti értéket képeznek, ezért különösen fontos a védelmük. Az Alföld természetes talaja és élővilága Az Alföld fontos nemzeti értéke a humuszban gazdag termőföld. A legjobb minőségű a mezőségi talaj, a feketeföld a lösszel borított területeken jött létre: a Mezőföldön, a Bácskai-löszháton, a Hajdúságban, a Körös-Maros közén.

Az Alföld geológiai múltja, felszínfejlődése, ásványkincsei, tájai Az Alföld a legnagyobb kiterjedésű kárpát-medencei nagytáj. Az ország középső és keleti részén található, s átnyúlik a szomszéd országokba is. Az Alföld mélyén óidei kristályos kőzetek (gneisz, gránit) húzódnak, erre települtek a Thetys-tenger, a Pannon-tenger, majd a Pannon-beltó közép- és újidei üledékes kőzetei (mészkő, dolomit, agyag, homokkő, homok, kavics). Felszínén folyóvízi üledék (újidei kavics, agyag, homok), öntésiszap és lösztakaró terül el. Az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez ütközése során az összetöredezett átalakult kőzetekre üledékes kőzetek rakódtak. A harmad- és a negyedidőszakban vetődéssel kialakult süllyedéket a folyók töltötték fel, így alakult ki a feltöltött síkság: az Alföld. A feltöltésben jelentős szerepet játszott az Ős-Duna és az Ős-Tisza, valamint a szél. Így lett a nagytáj a Kárpát-medence legalacsonyabban fekvő medence-süllyedéke. Ezt hegylábi hordalékkúp-síkságok veszik körül. A magasabb térszínű homok-hordalékkúpok és homokvidékek: a Nyírség, a Kiskunság.

Az ártereken gyenge minőségű öntéstalaj képződött. A magas ártereken közepes minőségű réti talaj található. A Nyírség és a Kiskunság homoktalajáról nevezetes. Sós szikes talajt a Kiskunságon és a Hortobágyon figyelhetünk meg. Az Alföldet eredetileg ártéri erdőség és erdős füves puszta (kocsánytalan tölgyerdővel) borította. Az ember tevékenysége nyomán műtájjá alakult: művelt területek, szabályozott folyók, lecsapolt mocsarak, körgátak, akáccal és szőlővel megkötött homokfelszínek jellemzik. Az Alföld védett természeti értékei Az Alföld területére esik a Hortobágyi Nemzeti Park, amely híres szikes pusztájáról. A Kiskunsági Nemzeti Parkban védik a még szabadon mozgó futóhomokot (pl. Fülöpházánál szélbarázdákkal, bálnahát-buckákkal), ezen pedig a homoki gyepet. A Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park átnyúlik határainkon, ártérvidék, nemzetközi zöld folyosó.

A Mátra hegység andezitbõl áll, a Mátra alja halomvidék. Alul molyhos tölgyes, a lejtõn gyertyános tölgyes, a hegytetõkön bükkös fejlõdött ki. A környéken a korai emberi kultúrák nyomai lelhetõk föl, a szilvásváradi Baradla barlangban az õsember jelenlétét is igazolja. A Tarna és az Eger patak völgye választja el a Mátrát és a Bükk hegységet. A megye gazdaságában az elmúlt évtizedekben kb. egyforma arányt képviselt a bányászat, az ipar és a mezõgazdaság. A tulajdonreformmal összhangban folytatódott a kis és középvállalatok térnyesése. Napjainkban 1. 155 jogi személyiségû gazdasági szervezet mûködik a megyében, ebbõl 36 állami vállalat, 30 részvénytársaság, valamint 908 korlátolt felelõsségû társaság. A gazdasági szervezetek 80% -a 70 fõ alatti létszámot, 2/3 -a pedig 21 fõ alatti létszámot foglalkoztat. A Mátra és a Bükk verõfényes déli lejtõin, a vulkáni kõzetek málladékain képzõdött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelõ régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrõ).

Az alacsonyabb térszínű árterek a folyókat kísérik. A Duna mentén helyezkedik el a Pesti-síkság, a Solti-síkság, a Sárköz, Gemenc, a nagyobb szigetek (Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget). A Drávamelléki síkság része az Ormánság. A Tiszához kapcsolódik a Szatmár-Beregi-síkság (legmélyebb része az Ecsedi-láp), a Bodrogköz (a falvak homokszigeteken jöttek létre), a Rétköz, a Taktaköz, a Jászság, a Hortobágy. A Körösvidék hazánk leggyorsabban süllyedő területe, a Kis- és a Nagy-Sárrét található a térségben. A magasabb térszínű löszvidékek: a Mezőföld, a Bácskai-löszhát, a Körös-Maros köze, a Nagykunság és a Hajdúság. Legfontosabb ásványkincsei: a kőolaj és a földgáz az Észak-Alföldön pl. Hajdúszoboszló térségében és a Dél-Alföldön, Szeged környékén. A magas geotermikus gradiens miatt sok helyen találunk hévizet (pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Gyopáros), de előállíthatunk geotermikus energiát is. Tájai: a Mezőföld, a Drávamelléki-síkság, a Duna-Tisza köze (Bodrogköz, Jászság, Kiskunság, Bácskai-löszhát), a Tiszántúl (Szatmár-Beregi-síkság, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Sárrét, Körös-Maros köze.

A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bõsége jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak. A hegyvidék legjelentõsebb üdülõ és gyógyhelyei a Mátrában Mátraháza, Mátrafüred, Galyatetõ, Kékes. A Bükkben Bánkút és Szilvásvárad. Gyógyfürdõk Parádon és Egerben találhatók. Eger városa önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerõvel rendelkezõ helyiség, A zöld- és sport turizmust - vízi, hegyvidéki, nem utolsó sorban vadászati - kedvelõk télen-nyáron kedvezõ feltételeket találnak. Ss Tams a Heves Megyei Közgyûlés Elnöke

22:20 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: 100% Ez már nagyon régóta terv, hogy a duna tisza közét csatornázni kéne. A probléma ott van, hogy már abszolút nincs vízgazdálkodás. Valamikor a folyók kiöntése, természetes folyamatai, újabb és újabb réteg mondjuk úgy, trágyázást idézett elő a kiöntött terü megszünt mikor elkezdtünk zsilipeket építeni a folyók különféle szakaszaira. Az a fura, hogy a tudósok lassan rájönnek, hogy a természetet nem szabadna befolyásolni. Hogy ezzel majd a közeljövőben, hogy tudunk alkalmazkodni vagy együtt működni, majd kiderül. 13. 07:41 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:

Tuesday, 23 July 2024

Dr Kenyeres Zsuzsanna