Kéktúra Útvonal Térkép - Első Ókori Olimpia

Olvass bele, és ha nem találtál kérdésedre választ, akkor kérdezz! Ugyanezeket megtalálod az oldalak tetején, a főmenüben is. Ha szívesen olvasnád tevékenységünk részletes leírását, kattints ide!. Az Országos Kék Kör jelenlegi feldolgozottsága: OKT (Országos Kéktúra, 1157 km): 100% DDK (Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra, 539 km): 100% AK (Alföldi Kéktúra, 862 km): 100%

1. Túratervező - TERMÉSZETJÁRÓ.HU

Túratervező - Természetjáró.Hu

az Antónia-ároknál a sárga jelzést végleg elhagyjuk, s a kéken maradva megmásszuk a Nagy-Szénás t. A csúcsot délkeleti irányban elhagyva, nemsokára elérjük a Fenyves-tisztáson álló jellegfát. Itt a kék lekanyarodik jobbra, mi pedig a kék kereszttel egyenesen tovább megyünk a Kutya-hegy felé. A kék kereszt a vadvédelmi kerítés forgókapuján lép ki a Fehér-út ra, itt található a 9. ellenőrzőpont. Innen ismét a sárga jelzéssel megyünk tovább Perbál felé. Eleinte a vadvédelmi kerítés balról kísér minket, később jobbról, majd egy balra ívelés végén kiérünk a Nagy-erdő szélére. Kék tra útvonal térkép . A hegyeket magunk mögött hagyva a murvás úton jobbra kanyarodunk, pár száz méter után elérjük a kerítést és az út jobbra kanyarodik, itt mi bemászunk a szemben lévő vadvédelmi kerítés létráján, és a szántóföld szélén törünk tovább egyenesen előre. Keresztezzük a Békás-patak árkát és a szántóföldön beásva, egy facsoportnál nemsokára elérjük a 10. ellenőrzőpontot. Egyenesen megyünk tovább, majd a perbáli műutat elérve balra indulunk.

Az emlékút az alábbi útvonalon halad: Porva-Csesznek – Porva – Bakonybél – Zirc – Csesznek – Likas–kő–barlang – Bakonykoppány.

Hogy ez végül tényleg sikerült, részben az olümpiai ásatásoknak köszönhető. Ezek során kiderült, hogy az olimpiák nem egy vallási esemény melléktermékei voltak, hanem az akkori világ legjelentősebb, mindenkit egybegyűjtő rendezvényei. A legfőbb tényező azonban, aminek köszönhetően létrejött és fenn is maradt az olimpiai mozgalom, az maga Coubertin (kuberten) báró, aki eredetileg a Sorbonne-on tanult történelmet és pedagógiát. Tanulmányai során eljutott Angliába is, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ottani nevelési gyakorlat, különösen a testnevelés. Hazatérve 1892-ben tartotta meg első előadását az olimpiákról, nem nagy sikerrel. 1894-ben összehívta a párizsi atlétikai kongresszust, ahol kihirdette a NOB megalakulását és az olimpiai játékok felújításának tervét. Az első játékokat 1896-ban Athénban kívánták megrendezni. Coubertin nem a sportteljesítményben látta az olimpia célját. Első ókori olimpia. Jelmondata: "A lényeg nem a győzelem, hanem a küzdelem maga. " Számára az olimpia által közvetített béke üzenete volt a legfontosabb, amely már az ókorban is kötelezte az embereket.

Ebben a sportágban elég gyakran előfordult, hogy a versenyzők a játék után néhány nappal belehaltak sérüléseikbe. Miért volt olyan vonzó mégis az ókori Hellász ifjainak az olimpia? Miért volt érdemes még fiatal életüket is kockára tenni? A legenda szerint az első játékot i. 776-ban, az olympiai Zeusz-szentélyben tartották, és mindössze egyetlen számból állt: egy 192 méteres futóversenyből. Egy Koroibosz nevű futó győzött, így ő lett a történelem első olimpiai bajnoka. Ettől fogva az olimpiai játékokat 1100 éven át négyévente rendszeresen megtartották, egy Zeusz tiszteletére rendezett, nagyszabású fesztivál részeként. Első ókori olimpiada. Theodosius császár azonban 393-ban úgy döntött, hogy a játékok túlságosan pogány szelleműek, és megszakította az ősi hagyományt. Az idők során egyre gyarapodott a sportágak száma, végül az 5 napig tartó játékok során 10 versenyszámban mérték össze tudásukat és erejüket az ifjak. Az olimpiai játékok rangja és hírneve szintén egyre nőtt, lassan háttérbe szorították az összes többi, más városokban rendezett versenyeket.

Ezt követték azok az események, amelyeket előolimpiákként tartunk számon. Természetesen a görögök saját nemzeti kincsüknek tekintették az ókori pánhellén játékokat, ezért ők sem akartak lemaradni a futótűzként terjedő mozgalomról. A mozgalom elindítója hazájukban Evangelosz Zappasz, a kor egyik leggazdagabb üzletembere. Terve megvalósítása érdekében a saját vagyonát sem kímélte. A rendezvényt végül a görög uralkodó felesége nyitotta meg 1859. október 18-án. A következő játékokat csak 1870-ben tartották meg. A III. Olimpiára sem négy év múlva került sor – bár az eredeti elképzelés szerint a játékokat négyévente rendezték volna meg –, hanem 1875-ben. Ezt követően a következőt 1889-ben és az utolsót 1893-ban rendezték meg. Az esemény egyre népszerűbb lett. Mindez kedvezett Pierre de Coubertin (pier dö kuberten) báró 1894-es levelének, amely a párizsi atlétikai kongresszus meghívóját tartalmazta. Mint látható, évszázadokon át Európa-szerte több helyen is próbálták életre kelteni az antik görög sportjátékokat.

Idővel több dolog is az olimpia jelképévé vált. Ezek: az 5 karika, a zászló, a jelmondat, az eskü, a láng és a kabala. Hosszú és rögös volt az út az antik olimpiáktól a maiakig. Hogy 1500 év szünet után megint léteznek, azt több embernek köszönhetjük, de közülük is kiemelkedik Pierre de Coubertin.

Tuesday, 23 July 2024

Obi Kémény Fedlap