Donáth Tibor Anatómia Élettan — Vér Sejtes Elemei

Anatómia-élettan Szerző: Donáth Tibor Oldalszám: 393 oldal Kötés: kartonált borító Méret: 188x248 ISBN: 9789632265445 Kadó: Medicina Könyvkiadó Kiadás éve: 2015. (átdolgozott, tizedik kiadás) Az orvostudomány hatalmas fejlődése az utolsó évtizedben, ezen belül az alaptudományoké, konkrétan az anatómia és az élettan tudományoké, szükségessé tette, hogy kilenc változatlan kiadás után a sikeres Anatómia-Élettan könyv megújuljon. Don't tibor anatomia élettan na. Fehér Erzsébet professzor asszony a kötet átdolgozása során közölte az új tudományos eredményeket, az időközben bekövetkezett nevezéktani változások alapján pedig megtörtént a szaknyelvi felfrissítés is. A könyv ars poeticája változatlan. Nevezetesen a bonyolult biológiai struktúrák, életfolyamatok világos, didaktikailag egyszerűsített, de szakszerű tárgyalása, egyidejűleg az olvasó, a tanuló számára a téma iránti érdeklődés, elkötelezettség, motiváltság mindenkori fenntartása. Reméljük, hogy a kötet tizedik, megújult kiadása, miként az előzőek is, megnyeri az emberi test funkcionális anatómiáját megismerni kívánó olvasók tetszését, és a könyvből hosszú távra szóló ismeretekre tesznek szert.

1. Don't tibor anatomia élettan da
2. Don't tibor anatomia élettan 1

Don't Tibor Anatomia Élettan Da

Donáth Tibor Anatómia - élettan - két külön fogalom, de az orvostudományban a biológiai gondolkodás dialektikája megköveteli, hogy az oktatásban együtt tárgyalják a két diszciplinát, nevezzük akár funkcionális anatómiának vagy strukturális élettannak. A Donáth Tibor - féle Anatómia - élettan című könyvben a hatalmas ismeretanyagot mértékkel súlyozott, áttekinthető szerkezetű, közérthető megfogalmazású szöveg segítségével sajátíthatja el a hallgató, az olvasó, és az értelmezést megkönnyíti a könyv új, kiváló ábraanyaga. Az itt található könyv a humán anatómia fogalomkörébe tartozó témaköröket tárgyalja, az emberi test részeinek, a csontrendszer, izomrendszer, szervrendszer vizsgálatával. Donáth Tibor: Anatómia - Élettan - Győr, Győr-Moson-Sopron. Anatómia-élettan, Donáth Tibor (könyv) Ezokönyvek Keleverustól webárúház

Don't Tibor Anatomia Élettan 1

Weboldalunk sütiket (cookie-k) használ A weboldal által használt sütitípusokról és felhasználásuk céljáról Cookie szabályzatunkban olvashat részletesen.

A hirdetés csak egyes pénzügyi szolgáltatások főbb jellemzőit tartalmazza tájékoztató céllal, a részletes feltételeket és kondíciókat a bank mindenkor hatályos hirdetménye, illetve a bankkal megkötendő szerződés tartalmazza. A hirdetés nem minősül ajánlattételnek, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változhat.

A rácsrostok hézagait nyiroksejtek, az úgynevezett limforetikuláris sejtek töltik ki. Kivételt képez a thymus, amely, mint az előbél származéka endodermális eredetű hámsejtekből épül fel. A limforetikuláris sejtek nagyobbik része a csontvelői limfoid őssejtekből származik, a nyirokszervekben érési folyamaton megy keresztül, majd visszakerül a keringésbe. A járulékos sejtek nem limfoid őssejtekből származnak, de működésük elengedhetetlen a megfelelő immunválasz kialakításához. Nagyon sokféle sejt tartozik ide, legismertebbek a makrofágok és a dendritikus sejtek. A makrofágokról már korábban szóltunk. A dendritikus sejteknek két fő típusa van, az úgynevezett follikuláris dendritikus sejtek valamint az interdigitáló dendritikus sejtek. Ezek a sejtek egyrészt nyúlványaik, másrészt különböző kémiai mediátor anyagaik révén képesek összehangolni a vérképző szervekben lévő különböző sejtek működését.

Nagy mennyiségű granulum jelenléte jelle mzi őket. Fajtái a neutrofil-, az eozinofil - és a bazofil granulocita. A neutrofil granulocita fordul elő legnagyobb szá mban, savas és bázikus festékkel egyarán t festhető. Baktériumokat pusztít (fagoci tózis). Számukat csökkenti a besugárzás, kemot erápia, stressz. Az eozinofil granulociták savas k émhatású festékkel festődőek, elsősorban lég -, húgy- és bélutakban találhatóak, paraziták el len védenek. A bazofil granulociták báz ikus kémhatású festékkel festődőek, granulumaikban gyulladásmediá torokat tartalmaznak. Jelentőségük hiperszenzi tivitási immunreakciók, anafilaxiás roha mok kiváltásában van. A limfociták kisméretű sejtek nagy sej tmaggal. Funkciójuk az adaptív immunválasz. Két csoportja a T - limfocita, és a B-limfocita. Prekurzor sejtjeik a vörös csontvelőben alakulnak ki, de a T sejtek érése a thymusban, a B sejtek érése a Burs a-ekvivalens nyiroksejtekben megy végbe. A monociták nagyméretű sejtek, vese vagy bab alakú centrális vagy perifériás se jtmaggal.

A vér mint kötőszövet szintén sejtekből és sejtközötti állományból épül fel. A keringő vérben található sejtek nem mindegyike teljes értékű sejt, ezért összefoglaló néven ezeket alakos elemeknek hívjuk. A vér alakos elemei a vörösvérsejtek vagy erythrocyták, a fehérvérsejtek vagy leukocyták, és a vérlemezkék vagy thrombocyták. A vérnek mint kötőszövetnek különlegessége az, hogy a sejtközötti állománya a folyékony, proteinekben gazdag plazma. Az alakos elemek 99%-a vörösvérsejt. Emlősökben kizárólag a légzőgázok szállítására specializálódott, ezért a mitokondriumok kivételével az összes sejtorganellumait elveszítette, sejtmaggal sem rendelkezik. Emiatt a vörösvérsejtek a keringő vérben jellegzetes bikonkáv formát vesznek fel. A vörösvérsejtek piros színüket a bennük található vastartalmú hemoglobintól kapják. A vérlemezkék a vörösvérsejteknél kisebb, ovális vagy korong alakú képletek. Emlősökben sejtmagjuk nincs, de elektronmikroszkóposan különböző sejtorganellumok, mitokondriumok, specifikus szemcsék, multivezikuláris testek láthatók bennük.

Wednesday, 17 July 2024

Olcsó Parasztházak Fejér Megyében