Fbi New York Különleges Ügynökei Sorozat: Arany Janos Csaladi Kor

A Családi kör a Losonci Phoenix ben jelent meg megírása évében, 1851-ben, majd az Arany János Kisebb költeményei című kötetben is szerepelt 1856-ban. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5

Arany János 05 Arany János És Családja | Lakberendezés

A katalógust összeállította Ratzky Rita és Thuróczy Gergely Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009. 95 p. ill.,, Arany János szüleinek ízléséről nem sokat tudunk. Minden bizonnyal a költő gyermekkorából származik az a tulajdonsága, hogy az egyszerű tárgyakat és ruhadarabokat szerette. Ha valami díszesebb holmival ajándékozták meg, zavarba jött, szerénykedett. Hosszabb időbe került, míg el tudta fogadni, míg szívesen használta. Nehéz úgy felelősséggel valamit is mondani egy ember öltözködéséről, tárgyairól, hogy tudjuk, élete nagy részében a szükség határozta meg választását, vagyontalan ember volt. Arany János esetében a halála előtti néhány évet leszámítva feltétlenül így volt. " (Ratzky Rita) Kategória: Gyűjtemények, katalógusok

Átadták A Felújított Csonka Tornyot Nagyszalontán | Petőfi Irodalmi Múzeum

Elég gyakori eset, hogy örökösök amiatt pörösködnek, hogy mindegyik magának akarja az örökséget. Itt a fölött folyt a vita, hogy sem Arany László, sem a Piroska apja nem akarta Piroska után az örökséget elfogadni. Hogyan intézték el ezt a sajátságos "pörös" ügyet, azt az öreg Széll Kálmán tudná megmondani. A másik fél, Arany László, fájdalom már szintén rég követte nagynevű atyját az örök némaság birodalmába, hová már régebben elköltözött anyja, Arany János hű élettársa. E nemes hölgyet utolszor láttam, mikor nála 1882-ben Arany János halála alkalmából részvétlátogatásomat megtettem. Arany János családjából tehát ma már nincs senki az élők között. Ő csupán halhatatlan műveiben fog élni, míg e földön magyarok laknak.

Lányuk halála után a kis unokát a nagymama, a kedves és ritka okosságú Aranyné vette gondjai alá. A kis Piroska szeretett bejönni Laci bátyja szobájába, kinek szintén kegyence volt. Ilyenkor nekem is, ki gyakori vendég voltam Lászlónál, alkalmam volt ölbe vennem s dédelgetnem a rendkívül kedves gyermeket. Rég letűnt időknek mélabús emlékei újulnak föl bennem mindannyiszor, ha a Múzeum-kertben álló Arany-szobor előtt elhaladva szemem e szobor egyik mellékalakjára esik, mely Széll Piroskát, - már mint viruló hajadont - ábrázolja. Mert a kedves unoka korai halálával oly fájdalmat okozott az Arany-családnak, mely nem volt kisebb a Juliska lányuk elvesztése által okozottnál. Mikor, tisztelt olvasóm, az Arany-szobor előtt megállasz, gondolsz-e rá, mennyi meleg érzés és - mennyi fájdalom lakott e hideg érc-ábrázolta alakokban? S talán alig hinnéd, hogy az ércbe öntött Piroska apja, Széll Kálmán, egykori nagyszalontai ref. esperes Debrecenben nyugalomba vonulva ma is él. Érdemes itt megemlíteni azt a különös véletlent, hogy két nagy magyar költő lányát egy-egy Széll Kálmán vette nőül: Vörösmarty Ilonát Széll Kálmán az államférfi, Arany Juliskát egy másik Széll Kálmán, ki nagyszalontai esperes volt.