Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Melyik Oltóanyagnál Milyen Mértékű Az Antitestképződés? Merkely Béla Ismertette Az Eredményeket - Terasz | Femina | Sült Oldalas Receptek Képekkel
A kutatók főbb eredményeit és a Benford-szabály illeszkedését az adatokon (a d-faktor átlagos értékeivel) az alábbi ábrán láthatjuk: Két gyanús eset egyértelműen felmerült: Oroszország és Irán. Ezen autokrata rezsimek COVID-számai a fenti vizsgálatban igen furcsa eltéréseket produkáltak. Irán esetében például a 2-es számnál van egy nehezen magyarázható kiugrás a napi számokban, ami 42 százalékos d-faktort eredményez. De az összesített számokban már mégis úgy tűnik, hogy megfelelnek a Benford-szabálynak. Az eredmény esetükben ezért nem teljesen egyértelmű. Oroszország ebből a szempontból jóval érdekesebb, ugyanis náluk a teljes esetszám növekedése sem követi a Benford-szabályt. Sőt, a számok közel egyenletes valószínűséggel fordulnak elő, ami igen furcsának nevezhető a kutatók szerint. Amennyiben egy-egy nem várt értéknél lenne csak nagyobb az eltérés, az még annyival esetleg magyarázható lenne, hogy éppen ott tart a számláló. De az oroszok esetében nem ezt látni. A szerzők végső következtetése szerint a Benford-szabály – a meghatározott érzékenységen belül – érvényesülni látszik a legtöbb vizsgált országnál, de a két említett helyen – az oroszoknál és az irániaknál – a számokat lehet, hogy manipulálták.
A kutatók négyféle adathalmazt vettek alapul: a napi és a teljes megerősített esetszámokat, illetve ugyanezen két nézetben a halálozási számokat. A COVID-19 adatok a CSSE-től származnak (Center for Systems Science and Engineering, Johns Hopkins University), és a 2020. szeptember 1-ig terjedő időszakot fedik le. A regionális bontásban szereplő adatokat országszinten összeadták, ugyanis a Benford-szabály vizsgálata szempontjából a minél nagyobb megfigyelésszám elérésére kell törekedni. Itt viszont máris megjegyzendő, hogy Kína esete nehezen elemezhető, mert a hivatalos statisztikák szerint náluk igencsak hamar stabilizálódott a helyzet, és emiatt nincs elegendő megfigyelés. A kutatók ezért Kína esetében úgy döntöttek, hogy mégis szerencsésebb az esetszámokat régiós szinten vizsgálni, hogy ezzel is növeljék a megfigyelések számát. A Benford-szabály szerint a megfigyelésekben a vezető számjegyek a következő gyakorisággal kellene, hogy előforduljanak: Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy pusztán az elméleti megoszlástól való eltérés még nem jelenti azt, hogy a számokat manipulálták volna.
A Benford-szabály egy széles körben elfogadott módszer arra, hogy a hétköznapi élet során előforduló számok eredetiségét teszteljük. Nagy, több nagyságrenden átívelő, vagy sokféle különböző forrásból származó adatok esetében a kezdő számjegyek nagyobb valószínűséggel vesznek fel kicsi értéket, mint nagyot. A tízes számrendszer esetében például az következik a Benford-szabály alkalmazásából, hogy az 1-essel kezdődő számok előfordulási valószínűsége durván 30% körül van, míg a 9-esé már az 5%-ot sem éri el. Hangsúlyozandó, hogy természetes, emberek által nem manipulált számok esetében. Hogy ez a megállapítás egész pontosan hogyan szól, ki találta ki, és miért érvényesül a világban, arról ebben a cikkünkben írtunk korábban. Az alábbiakban pedig most a Benford-szabály egy különösen releváns alkalmazásáról fogunk beszámolni: a hivatalos COVID-esetszámok megbízhatóságáról. Mit mond Benford? Egy nemrég megjelent kutatás (Anran Wei és Andre E. Vellwock munkája) ugyanis annak eredt utána, hogy vajon látszik-e bármiféle manipuláció az egyes országok által közölt COVID-esetszámokban.
A WHO olyan támogatásokat sürgetett, amelyek lehetővé teszik a háztartások tiszta energiára való átállását, mivel a tűzhelyek és kályhák füstje jelentős tényezője a globális légszennyezettségnek. A szervezet szerint emellett a gyalogosok, kerékpárosok és tömegközlekedést használók érdekében is intézkedéseket kell hozni. A levegő minőségével foglalkozó jelentés szerint világos különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban viszont csak a városok 1 százaléka esik ebbe a kategóriába. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Szinte az egész emberiség ki van téve a légszennyezésnek: a világ népességének mintegy 99 százaléka lélegzik olyan levegőt, amelyben határérték felett vannak a szennyezőanyagok – közölte hétfőn közzétett éves jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A WHO jelentésében szereplő becslést a műholdas adatokra és 117 ország 6000 városának adataira alapozta. Évente több mint 7 millió ember halálát okozza a levegő szennyezettsége – emelte ki a világszervezet környezetvédelmi egészségügyi tisztviselője, Maria Naira. A finom por bejut a tüdőbe és a vérbe, hatással van a légzőrendszerre, károsítja a szív- és érrendszert, és egyebek mellett szélütést okozhat. A főként a járművek belsőégésű motorjaiban keletkező nitrogén-dioxid légzőszervi problémákkal is összefüggésbe hozható. A WHO tavaly jelentősen csökkentette a szennyezésre vonatkozó biztonsági határértékeket. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója hangsúlyozta: sürgősen szembe kell nézni a légszennyezés és az éghajlatváltozás okozta kettős egészségügyi kihívással, és ehhez minél gyorsabban el kell indulnunk egy olyan világ felé, amely kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
11. Vedd ki a sütőből, takard le és pihentesd 10 percig. 12. És már kész is az isteni finom, omlós fokhagymás sült oldalas. Tálalhatod frissen, de hidegen is finom. Sült oldalas mellé milyen köret illik? Nézd meg a legjobb sült oldalas köreteket a linkre kattintva! Recept nyomtatása Fokhagymás sült oldalas
Fokhagymás Sült Oldalas - Pampuska.Com
A puha omlós fokhagymás sült oldalasnak nincs párja. És nem is olyan nehéz elkészíteni, kevés munka és sok idő kell hozzá. Ha rászánod a szükséges időt, akkor annyira puha lesz, hogy leolvad a csontról a finom, zamatos hús. Hozzávalók: 1 kg sertésoldalas 4 gerzd fokhagyma só frissen őrölt bors 4 evőkanál mangalica zsír vagy kacsazsír Fokhagymás sült oldalas sütése: 1 Melegítsd elő a sütőt 160 fokra. 2. Az oldalast szeleteld fel a csontok mentén. 3. Aprítsd fel a fokhagymát. 4. Az oldalas darabokat dörzsöld be sóval, frissen őrölt borssal és fokhagymával. 5. Tedd egy tepsibe a zsírt, és a befűszerezett oldalasokat. 6. Önts alá fél dl vizet, és takard le alufóliával. 7. Tedd a fokhagymás oldalast a 160 fokra előmelegített sütőbe és süsd 2 órán keresztűl. Egy óra után nézz rá, és fordítsd meg. 8. Ha letelt a két óra, nézd meg a villával, hogy kellően megpuhultak-e. 9. Ha igen, akkor állítsd a sütőt 220 fokra, és tedd vissza az oldalast 15 percre. (Fólia nélkül) 10. Vedd ki, és fordítsd meg az oldalast, és tedd vissza 5 percre, hogy a másik oldala is megpiruljon.
Ez a sült oldalas mexikói módra egy igazán egyszerű recept, viszont nem a leggyorsabb elkészíteni. Ami a leghosszabb folyamat az egészben, az a sütés ideje. Ellenben nem kíván folyamatos felügyeletet, így mellette bátran csinálhatunk bármi mást. Az oldalas úgy az igazi, ha omlósra van sütve. A legismertebb és legelterjedtebb sült oldalas recept a klasszikus só, bors, fokhagyma kombival ízesített. A speciális ebben a receptben maga a szósz, amelyben sütjük az oldalast. Ez a szósz a garancia arra, hogy omlós és szaftos lesz a husi. Ehhez a recepthez mexikói fűszerezést (tex-mex szósz) használunk, amelyet házilag készítünk el. Ez a szósz két kulináris kultúra kombinációjából jött létre és együtt pedig valami ellenállhatatlan ízvilágot képviselnek. Ennek a kultúrának (texasi-mexikói) a sült oldalas az egyik ilyen emblematikus fogása, a nachos, burritos és a Chili con carne mellett. Elkészítésében semmi nehézség sincs Az enyhén bbq (barbecue) ízű szószt pedig használhatod egyéb sültek elkészítésénél is, sőt akár hamburgerbe is teheted.
Wednesday, 28 August 2024Willy Fog 2