Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Szent István Szentté Avatása
Nyilván nagyon tudatosan választották ki a szentté avatottak személyét, hiszen volt közöttük remete, remete-mártír, püspök (aki szintén mártírhalált halt) és uralkodó is, vagyis felölelték a teljes korabeli szenttípus-palettát. Szintén rendkívül szerencsés volt a szentek temetkezési helyeinek elhelyezkedése. Szent István és Imre Fehérváron nyugodott, Szent Gellért a déli Csanádon, míg Zoerard András és Benedek a felvidéki Nyitrán, a későbbi Szent Emmerám székesegyházat megelőző prépostságban (a templomot a 12. században átneveztek sanctorum Emmerami, Andree et Benedicti -re). Utóbbi kettő nem volt az Árpádok "törzsterülete", hiszen Nyitra és tágabb környezete a 10. 825 éve avatták szentté László királyt – 777. század elején még vélhetően Kurszán törzsi birtoka volt és talán csak István apja, Géza kapcsolta az Árpádok birtokaihoz, míg Csanádot (Marosvárt) csupán Ajtony 1028-as legyőzése után csatolták a királysághoz. Vagyis a temetkezési helyek és helyben ápolt kultuszuk "vonzáskörzete" nagy területet fedett le, ráadásul kis kitérőkkel ugyan, de akár egy szentföldi zarándoklat útvonalára is felfűzhetőek voltak.
825 Éve Avatták Szentté László Királyt &Ndash; 777
A párnak három gyermeke volt, akik közül Margit (a későbbi skót királyné, aki Skóciai Szent Margit néven lett ismert) 1047. június 10-én született Mecseknádasdon, Edgár pedig (aki később egy rövid időre angol király is lett) 1051-ben vagy 1052-ben feltehetően szintén ott. Krisztina, a harmadik gyermek születési ideje és helye nem ismert. Az egyetlen fiú tehát jóval István halála után született, így szóba sem jöhetett az örökségnél. Ágota férje pedig nem volt vérrokona az elhunyt királynak, így feltehetően a támogatottsága közelített volna a nullához. István utóda – Orseoló Péter István úgy ítélhette meg, hogy Péter keresztényibb király lesz, mint Aba Sámuel, ezért dönthetett mellette. Az egy másik kérdés, hogy (az események tükrében, talán) tévedett. Péter két időszaka és Aba Sámuel regnálása után annak a Vazulnak a fia következett, akit megvakíttatott, s különös módon I. András tiszteletben tartotta nagy elődje munkásságát, s tovább haladt a kereszténység útján. Ezt az utat követte testvére I. Szent istván király szentté avatása. Béla, majd Salamon és később Béla fiai, I. Géza és I. László is.
Szent István Szentté Avatása – Tryth About Leea
Ágota fia, Edgár azonban a hastingsi csata után angol király, lánya, Skóciai Szent Margit skót királyné, unokája Edith vagy Matilda pedig angol királyné lett. Imre azonban némileg váratlanul, egy vadkan támadása (vagy mérgezés esetleg gyilkosság) miatt néhány napnyi szenvedés után 1031. szeptember 2-án elhunyt. A herceg halála A nagy reményű, intelligens herceg távozott tehát az élők sorából, amely nagy veszteség volt a családjának és az országának egyaránt. A király sohasem tudta kiheverni szeretett fia halálát. A halálával megszakadt az öröklési lánc a főágon, így I. István halála után unokaöccsei, Péter és Aba Sámuel követték a trónon, majd a megvakíttatott Vazul leszármazottai. Szent István Szentté Avatása – Tryth About Leea. Azt, hogy Imre egy vadkan miatt halt meg, csak egyetlen forrás említi, s a források abban sem egyértelműek, hogy ez Veszprém mellett, Visegrád környékén vagy Biharban történt – talán ez utóbbi a legvalószínűbb, hiszen ott alapítottak a tiszteletére monostort. A szentté avatás ötlete Imre halála után fél évszázaddal került a magyar trónra I. László, a lovagkirály, aki visszatért az államalapító által kijelölt útra, s valódi magyar szenteket is akart, így szorgalmazta I. István, Gellért püspök és mások szentté avatását.
1036-ban István király pécsi püspökké nevezte ki Mórt, aki az elkövetkező évtizedekben is meghatározó alakja maradt a magyar belpolitikának: "jegyezte" a tihanyi apátság alapítólevelét 1055-ben és feltehetően részt vett a szekszárdi apátság alapításában is. 1070 táján, vagy az ezt követő években halt meg. Nem lehetett tehát már a tanúja az 1083-as kanonizációknak, amelyeket 1064 előtt írt legendájával részben ő látott el kellő dokumentációval. A legenda megírásakor nyilván még fel sem merült István király és fia szentté avatása. Az 1070-es évekre azonban kihalhattak azok, akik még kortársai voltak az első királynak és tanúi, esetleg elszenvedői az "államegyesítésnek". Hogy az ötös szentté avatás koncepciója kinek a fejében fordult meg először, vélhetően sohasem fogjuk megtudni. A cikk megírásában részben Buzás Gergely tanácsai, valamint Richard Prazak "Mór püspök Szent Zoerard és Benedek remetékről szóló legendája" és Bollók János "A Szent Imre-legenda" című tanulmányai voltak segítségemre Kapcsolódó cikkünk: Egy szarkofág maradt csupán a legendás városból VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA
Wednesday, 26 June 20241997 Évi 253 Korm Rendelet