Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság - Járulékalapot Képező Jövedelem
tartalmazza. A Tbj. 65/C. § értelmében a Tbj. 2012. december 31-én hatályos, a járulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. A Tbj. 30/C. §-a szerint pedig a Tbj. 4/A. § 2012. december 31-én hatályos (2) bekezdését kell alkalmazni azesedékességet követően (elmaradt követelés) és a jogerős bírósági határozat alapján 2013. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett járulékalapot képező jövedelmekre. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjjárulék megállapításánál e jövedelmeket arra az évre (időszakra), amely évre (időszakra) azt kifizették, a járulékfizetési felső határig kell figyelembe venni. Az egyéb járulékalapot képező jövedelmek esetében a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező jövedelem teljes összege után meg kell fizetni. Az egyéni vállalkozók járulékfizetése 2013. január 1-jétől az Szja tv.Járulékalapot Képező Jövedelem 2010 Qui Me Suit
chevron_right Járulékalapot képező jövedelem: mi tartozik ebbe a körbe? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // Széles Imre 2012. 07. 31., 06:12 Frissítve: 2012. 31., 15:25 A járulékalapot képező jövedelem fogalmának a társadalombiztosítási jogban két szempontból van jelentősége: egyrészt ez alapozza meg az egyéni járulékfizetési kötelezettséget (egyéni járulékalap), másrészt pedig a munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási) jogviszonyok esetében a biztosítási kötelezettség elbírálása során a tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelmet viszonyítjuk havi szinten a minimálbér 30 százalékához vagy naptári napokra ennek harmincad részéhez. A szociális hozzájárulási adó fizetésének kötelezettségét már nem a Tbj., társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (1997. évi LXXX.
Járulékalapot Képező Jövedelem 2014 Edition
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Az APEH részletes tájékoztatót tett közzé a a 2011-ben alkalmazandó járuléklapot képező jövedelemről, a járulékmértékekről, a járulékfizetési felső határról és a minimálbérről. Mindezek alapján először 2011. február 12-ig kell járulékot fizetni. Járulékalapot képező jövedelem A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj. ) 4. § k) pontjának 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezése szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül: 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv. )
2013. január 1-jével módosult a Tbj vhr. 1. § (2) bekezdése. Ennek megfelelően a "Tbj. § k) pont 2. alpontja szerinti alapbér az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, illetve az alkalmazott bérformán alapuló, ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege. Ennek hiányában a tárgyhavi alapbér a járulékalap. " Továbbra sem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját a Tbj. 21. §-a szerint: a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege, az Szja tv. 70. és 71. §-a szerinti juttatás, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.
Sunday, 2 June 2024Dr Farkas Mária