Szent Anna Kápolna Szany

Szent Anna kápolnaA kápolnát 1753-ban építették a szanyiak. Az építőanyag kiszállításához állati erőt nem vettek igénybe, mindent a kezükben és a kötényükben vittek ki. Közben imádkozva és énekelve tettek tanúságot hitükről. A kápolnát 1901-ben bővítették, ma szinte egy kisebb templomnak is nevezhetjük. 1901-ben szép színes üvegablakokkal látták el. Az egyik ablak államalapító királyunkat, Szent Istvánt, a másik Szűz Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A szentélyben, a régi kápolnában látható gyönyörű keretben a kegykép, amely Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázolja. A kápolnát többször felújították. Legutóbb 2000-ben a szanyi hívek adományaiból és sok társadalmi munkával kívül-belül felújították a kápolnát. A kápolna közel 250 éve a Rábaköz Szent Anna búcsújáró helye. Nemcsak a Rábaközből, hanem távolabbi vidékekről is jönnek zarándokok. A szanyi Szent Anna kápolna története "Tekintsünk most a szanyi község szép róna földjére, különösen az egyedi és a szanyi határszélre hol most a szent kút és a Szent Anna kápolna áll.

1. Szent anna kápolna szany interfa
2. Szent anna kápolna stany zjednoczone
3. Szent anna kápolna szany ablak

Szent Anna Kápolna Szany Interfa

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis Projektek Szany, Szent Anna kápolna A lelőhely adatai a Miniszterelnökség központi közhiteles hatósági nyilvántartásából származnak. Névváltozatok Lelőhely adatok Lelőhely azonosítója 71307 Vezető régész, résztvevők, szakmai felelősök, intézmények Korszakok Kulcsszavak Dokumentáció Dokumentáció készítésének dátuma Dokumentáció készítője További lelőhely adatok Szakanyagok Szerző Cím Bibliográfia / Jelzet Kelte Jelleg Jelentés terepbejárásról, Szany 2005- 2006 KÖH 600/1783/2007 2006. 08. 24 Adattári dokumentáció Jelenség Kor Leírás Forrás Telepnyom (felszíni) késő középkor Az oldalról letöltött adatokat megfelelő hivatkozással szabad csak felhasználni. Hivatkozás módja: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis,, 2022. április 2.

Szent Anna Kápolna Stany Zjednoczone

Aranyozott rokokó ereklyetartó 1770-ből (Krisztus keresztjének szálkadarabját őrzi). A templom udvarán: Nepomuki Szent János-szobor (műemlék jellegű), XVIII. századi barokk alkotás; balról és jobbról kőkeresztek (1868 és 1878); artézi kút. Szentháromság-szobor (1908). Vendel-kápolna (műemlék jellegű). 1747-ben építették barokk stílusban. Szent Anna-kápolna (búcsújáróhely). Eredetileg 1753-ban épült, majd 1901-ben neoromán stílusban átépítették. Kesző várának romjai. A várat a XIV. század elején a győri püspökség építtette. A ma látható csekély falmaradványok átlagos magassága 1 m. Látható még a várárok, melyben hajdan a Rába vize folyt.

Szent Anna Kápolna Szany Ablak

Szany nagyközség Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Veszprém megyével határosan fekszik a Kisalföldön, a Rába folyó közelében, Csorna és Pápa városok között félúton. A település története 1398 óta ismert. Szany látnivalói: a volt püspöki kastély (műemlék), amely XVIII. századi barokk eredetű, később klasszicista stílusban átalakították. Az egyemeletes épület középrizalitos, fölötte háromszögű timpanon emelkedik, az ablakok kőkeretesek. Ma községi könyvtár és helytörténeti múzeum. A szanyi római katolikus templom barokk stílusú, romantikus külsővel. Főhajóját 1767-ben építtette Zichy Ferenc győri püspök. Száz évvel később utóda, Zalka János püspök a tornyot megmagasíttatta, a templomot két oldalhajóval bővíttette (1867) és sarkaira két kisebb tornyot emeltetett. A bejárat felett helyezkedik el Zichy Ferenc címere. A gazdag faragású főoltár régebbi, mint a templom: 1700 körül készült. A "Szent Kereszt feltalálása" című értékes főoltárképet Ludwig Beyfuss festette 1855-ben. A szépen faragott padok 1758-ból valók.

A folyó partját nem könnyű megközelíteni, és így persze kiépített horgász állásokra sem számíthatunk. Szanytól néhány km-re fekszik az apró Rábaesebes, ahonnan talán könnyebb elérni egy-egy horgászható szakaszt. A településen található az egykori Széchenyi vadászkastély, mely rövidesen rendezvény helyszínként nyitja meg újból a kapuit. Hivatalosan nem látogatható, de érdemes körbe sétálni. 10 másodperc múlva átirányítunk a fizetési felületre.

De már a török időben szent hely volt ez a mocsárral körülkerekített kis dombocska, mert hihető, hogy itt sínylődtek a pogány török elől elbújt keresztények, a legnagyobb éhségek és nyomorúságok között füvekkel, gyökerekkel, halakkal és vadgyümölccsel éltek hosszas ideig a legnagyobb nyomorúságok között. Itt keresztelték meg a kisdedeiket, itt temették el a halottaikat, itt kérték Istent, itt fohászkodtak a boldogságos Szűzanyához, a magyarok patrónájához, itt esedeztek szent Joákimhoz, aki öt hónapig a pusztában bujdosott, itt folyamodtak a dicsőséges szent Annához, ki a szegények anyja, a szükségben levőknek segítsége, az üldözést szenvedőknek oltalmazója. Ezen a helyen volt a vadon ege alatt a török időkben őseink lakása. Isten nem engedte, hogy ezen szent hely a buzgó hívek szívében feledésben maradjon. Az 1750-es évek elején történt, hogy egy szegény ember január havában száraz fát szedegetni e helyre keveredett, magában imádkozgatott, midőn angyali ének szót hallott, megdöbbent és széttekint, hát beljebb a sűrűben naphoz hasonló fényesség villant meg szemei előtt.

Tuesday, 25 June 2024

Dr Katona Márta