Januári Jeles Napok

Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél". Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. January jeles napok. Január 17. – Antal napja (Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt.

1. Januári jeles napok, népszokások

Januári Jeles Napok, Népszokások

Ami szép és jó van, legyen mindig bőven, Szálljon áldás Rátok ebben az új évben! " Valamikor évkezdő nap volt, ma a karácsonyi ünnepkör zárónapja január 6-a. Vízkereszt, vagy a Három királyok ünnepe a katolikusoknál a víz, a só és a krétaszentelés napja is. A szentelt vizet baj- és gonoszelhárító szernek tartották, ezért sokféle módon használták. Januári jeles napok, népszokások. Baja környékén a templomból hazavitt szenteltvízzel a gazdasszony meghintette a szoba négy sarkát és az udvart, miközben ezt mondogatta: "Hints meg uram izsópoddal, megtisztulok általa, hints meg engem, és fehérebb leszek, mint a tél hava. " Több helyen a gyümölcsfák tövéhez és a szántóföldekre is került belőle, más vidéken a kútba és az állatok itatójába is öntöttek a megszentelt vízből. A Vízkereszthez kötődő házszentelés vagy koleda, országszerte gyakori liturgikus szokás volt. Általában a pap a kántorral és ministráns gyerekekkel járta a falu házait, megáldotta azokat és a bennük ivókat. A sóba vagy a bejárati ajtó fölé pedig szentelt krétával felírta a három napkeleti bölcs nevének kezdőbetűjét és az évszámot.

Előnyben részesítették ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a kővetkező esztendőben. Híres újévi fogás a malacsült. A hiedelmek szerint ugyanis a malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Időjárásjósló nap is ez: "Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. " "Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent" Házasságjósló hiedelem erre a napra: Amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez. Január 6. - Vízkereszt, avagy a háromkirályok napja. A karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Január jeles napok. A 4. századig Jézus születésnapját és az év kezdetét is ezen a napon ünnepelték. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről. Ekkortól kezdve szenteli a vizet a keleti egyház, a középkortól pedig a nyugati egyház is. Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is.

Friday, 28 June 2024

Hetényi Géza Kórház Térkép