Japan Kert Budapest Budapest

Fotó: Major Kata - We Love Budapest Az iskolát 1926-ban alapította Varga Márton az ország első kertészeti szakképző intézményeként. A "gazdasszonyképzőből" nőtte ki magát, amely ezen a területen működött hadiözvegyeknek az első világháború után. Japán kert Budapesten - YouTube. Varga Márton tervezte meg és építette ki a japánkertet is, amely idehaza akkor még ismeretlen dolog volt. A kert immár 92 éves, és bár átesett kisebb-nagyobb felújításokon, még ma is az eredeti tervek és koncepció szerint tartják fenn, amit a hagyománytisztelő japánok nagyra értékelnek. " Bár egy kert sosincs kész, folyamatosan fejlődik és gazdagodik " – teszi hozzá Kaszab László; néha a végzős osztályok új fát ültetnek (a díszcseresznyék között van több ilyen emlékfa is), új vagy felújított épített elemekkel bővítik a kertet. A magyar kertészeti hagyományoktól oly eltérő, japán (vagy japán elemekkel kiegészített) kertet látogathatunk a Margitszigeten, az Állatkertben, továbbá Szentendrén is alapítottak egy nyilvánosat, amelyet tavaly meg is látogattunk.

• Japán kert Budapesten - YouTube
• Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket

Japán Kert Budapesten - Youtube

Jöjjenek, nézenek kicsit szét! A kert alapját a körülbelül 200 négyzetméteres tórendszer adja, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg, és olyan költői neveket adtak nekik, mint Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget vagy a Semmiség óceánja. A tó átlagos vízmélysége 50 centi, rajta több áthidaló kő és lépőkő vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. Zugló titkos rejtekhelye Forrás: A látogatót az áramló víz vezeti végig a kerten, és az utak nagy részét szintén lépőkövek ritmusa teszi még hangulatosabbá. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak. A nappal és éjszaka is megcsodálható közkert Szentendre Japán közkertje Magyarországon egyedülálló módon éjszakai kertként is funkcionál, páratlan értéket varázsolva elő, és kiterjesztve a kert élvezetét órákkal az alkonyat beállta után is. Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket. Az alábbi videóban nappali pompájában csodálhatják meg. A kertet Dani Zoltán, a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke építette, célja a japán kertkultúra terjesztése, és a japán emberek hozzáállásának megismertetése Európával.

Hangulatos Hazai Kertjeink, Amelyek A Távol-Keletre Varázsolnak Minket

Az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A japánkertészetre jellemző még a természet lekicsinyítése és a környezet megidézése, mintha csak egy képet festenének: a Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerül szinte minden japánkertbe, így ide is. A zuglói kertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát. A mitológia szerint tökéletes lelkeket haláluk után a daru egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó teknős hordoz a hátán. A Daruszigetre a "Sóhajok hídja" vezet át: aki végigmegy rajta, és kíván egyet, annak vágya valóra válik, amit az iskola diákjai ki is használnak rendesen. A növények A kelet-ázsiai növényzet annyira nem is tűnik egzotikusnak, hiszen számos idehaza ismert növény Kelet-Ázsiából került át az európai kertészeti gyakorlatba, például az ujjas juhar, lilakác, aranyvessző, japánbirs, az árbócfa, páfrányfenyő. A növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki, a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő például a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. "

Légies, felhőszerűre nyírt növények, szimbolikus jelentőséggel bíró épített elemek, újabb és újabb nézőpontok, amelyekből a kert egészen más képet nyújt és további látnivalókkal gazdagít: a japánkertek annyira különböznek az idehaza megszokottaktól, hogy nagy hírértékkel bír, ha valahol látogathatóvá válik egy. Az ország legelső japánkertje nemrég nyitott ki újra Zuglóban, mi pedig szakmai vezető segítségével térképeztük fel. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakgimnáziumot Zuglóban találjuk, ahol különböző gyűjtemények, üvegházak, ágyások, szőlőtőkék veszik körbe az épületet. Mellettük találjuk japánkertet is, melynek kapuja különös jelentőséggel bír. " Minden kijárat egyben bejárat valahova, a kapu az újjászületés, új életszakasz jelképe" – magyarázza Kaszab László, az iskola tanára, a kertészeti munkaközösség vezetője, aki körbekalauzolt minket a kertben. A földre mutat: a kerten lapos tipegőkövek vezetnek végig, de a kapuban két egyenetlen felületű kő kezdi az ösvényt, hogy a belépő automatikusan az orra alá nézzen – és ezzel önkéntelenül is fejet hajtson a kert előtt tisztelegve.

Wednesday, 26 June 2024

Mennyibe Kerül Egy Klíma Beszerelése